Kreštelovac

Kreštelovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Dežanovac
Jogállás	falu
Irányítószám	43506
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	75 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	135 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 35′, k. h. 17° 02′45.58333333, 17.0333333345.583333°N 17.033333°EKoordináták: é. sz. 45° 35′, k. h. 17° 02′45.58333333, 17.0333333345.583333°N 17.033333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Kreštelovac (régi magyar neve Kristályfölde) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 39, közúton 53 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 14, közúton 17 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Toplica-patak partján fekszik.

Története

A mai Kreštelovac helyén állt középkori település neve Kristályfölde volt. Ezt a birtokot 1239-ben említik, amikor Kálmán herceg Halics királya és Szlavónia hercege a somogyi várhoz tartozó Toplicza nevű földet Bayletha fiának, Drugánnak adja cserébe a tőle kapott Kristályfölde nevű birtokért.^[2] 1334-ben Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szentelt templomát említik „Item sanctorum Cosme et Damiani in possessione Christophori” alakban.^[3] A birtok egy 1348-as oklevélben „Cristolfeulde alio nomine Thopolcha”,^[3] 1363-ban Kristályfölde (Kristallóc) néven szerepel.^[4] A török származású Török Józsát eredményes követjárásaiért Zsigmond király 1428. február 16-án Krisztalócz birtokával jutalmazta meg.^[5] 1437-ben Zsigmond király Török Józsa itteni kastélyából utasítja Tallóci Matkó horvát bánt a birtokaira való visszatérésre.^[6] A 16. század elején jelentős uradalmi központ, vásártartási joggal rendelkező oppidum, ahol megerősített kastély is állt. A települést 1542-ben foglalta el a török és helye több, mint száz évig pusztaság volt. A 17. század végén és a 18. század elején főként Bosznia területéről érkezett pravoszláv szerbeket telepítettek le ide.

A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Kristallovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kresstellovacz” néven szerepel.^[7] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krestelovacz” néven 53 házzal, 17 katolikus és 316 ortodox vallású lakossal találjuk.^[8]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 423, 1910-ben 512 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a magyar, 22%-a szerb, 10%-a cseh, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 42%-a magyar, 25%-a szerb, 12%-a horvát, 6%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 125 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

• A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a falutól északra, a Mali Gaj dűlőben található, melyet a helyiek Svetinjának is neveznek. Ezen a helyen már 1745-ben fából épített kápolna állt. A mai templomot 1938-ban építették. A II. világháborúban súlyosan megsérült, 1957-ben teljesen megújították. Ünnepnapja Mária mennybevétele a helyi ortodox és katolikus hívek közös ünnepe. A templom csodatevő hely hírében áll, ahol súlyos betegek nyertek már gyógyulást.
• Az ortodox templom közelében található Svetinja régészeti lelőhely a középkori Kristályfölde maradványaival.
• Mária mennybevétele tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 20. század elején épült.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
• Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)