Dapci
| Dapci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43240 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 184 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 142 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 48″, k. h. 16° 31′ 59″45.73, 16.5330555645.730000°N 16.533056°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 48″, k. h. 16° 31′ 59″45.73, 16.5330555645.730000°N 16.533056°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dapci falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése
Belovártól légvonalban 27, közúton 30 km-re délnyugatra, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Csázmát Ivanić-Graddal összekötő 43-as számú főút mentén fekszik.
Története
A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dabczi” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Nagy Lajos 1829-ben kiadott geográfiai művében ugyancsak „Dabczi” néven 26 házzal, 151 katolikus vallású lakossal találjuk.[2] 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt. Plébániatemploma 1838-ban épült.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 222, 1910-ben 307 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Plébániáját 1920-ban alapították, anyakönyveit is azóta vezetik. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 189 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 222 | 260 | 238 | 264 | 286 | 307 | 342 | 388 | 401 | 397 | 335 | 313 | 264 | 225 | 231 | 189 |
Nevezetességei
Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1838-ban épült. Egyszerű, egyhajós épület, félköríves apszissal, az északi oldalon sekrestyével. Homlokzata felett magasodik a piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony. A templom előtt Szűz Mária és Páduai Szent Antal szobrait találjuk. Mögötte található a falu temetője.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A város hivatalos oldala (horvátul)
- Csázma turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Horvátország-portál
Földrajzportál
