Imsovac

Imsovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Končanica
Jogállás	falu
Irányítószám	43506
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	135 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 36′ 11″, k. h. 17° 03′ 20″45.6031, 17.055545.603100°N 17.055500°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 11″, k. h. 17° 03′ 20″45.6031, 17.055545.603100°N 17.055500°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Imsovac (1900-ig Imsovo Selo, majd 1971-ig Imsovci) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Končanicához tartozik.

Fekvése

Belovártól légvonalban 37, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 13, közúton 18 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, az Ilova és bal oldali mellékvize, a Toplica-patak közötti alacsony kiemelkedésen fekszik.

Története

A falu török kiűzése után egy erdőirtáson keletkezett. A betelepülő szerb családok a 17. század végén főként Boszniából érkeztek. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Novo Szelo” néven találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novoszello” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novoszello” néven 35 házzal, 259 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 320, 1910-ben 835 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében főként magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 50%-a szerb, 43%-a magyar anyanyelvű volt. 1909-ben magyar iskolát is létrehoztak, de mivel a horvát hatóságok éveken át megtagadták működési engedélyét be kellett zárni.^[4] Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a szerb, 15%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 200 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

A Legszentebb Istenanya pártfogása (Pokrova Presvete Bogorodice) tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1927-ben épült az 1765-ben fából épített templom helyén. Egyhajós épület, keletre néző félköríves szentéllyel, nagyméretű félköríves ablakokkal. A nyugati homlokzat felett áll a hagymasisakkal fedett harangtorony. Körülötte található a falu pravoszláv temetője.

Jegyzetek

Források

• A község hivatalos honlapja (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)