Čuntić

Čuntić
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Petrinya
Jogállás	falu
Irányítószám	44204
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	16 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	230 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 09″, k. h. 16° 17′ 52″45.3525, 16.29777777777845.352500°N 16.297778°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 09″, k. h. 16° 17′ 52″45.3525, 16.29777777777845.352500°N 16.297778°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Čuntić (1948 és 1991 között Srpski Čuntić) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Az egykor egységes Čuntić település szerb része. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 16, közúton 29 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 15 km-re délre a Báni végvidék középső részén, a Zrinyi-hegység északi részén, a Petrinjčica-patak jobb partján fekszik.

Története

Čuntićot 1211-ben említik meg legelőször, amikor is II. András király a topuszkai cisztercitáknak adományozta. 1416-ban a gradeci uradalom tartozéka volt. A birtok 1499-ben a Frangepánok adományából lett a zágrábi káptalané. Csuntics várát 1551-ben Pecki és Klinac váraival egyidejűleg építtette a káptalan a Peterinjčica jobb partján álló Gradina nevű magaslatra, amely ma a szomszédos Hrvatski Čuntićhoz tartozik. Miután megerősítését nem tartották kifizetődőnek a fokozódó török támadások nyomán 1563-ban az udvari haditanács lerombolását rendelte el. Ezt valószínűleg végre is hajtották. A török a 16. század második felében az egész térséget megszállta.

1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a török uralom alatt maradt Boszniából és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott.

A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1948-ban az addig egységes Čuntićot két részre, egy horvát és egy szerb falura osztották. A mai Čuntić 1948-tól 1991-ig a Srpski Čuntić nevet viselte. A délszláv háború előestéjén lakosságának 96%-a szerb, 1%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A csekély horvát lakosságot elűzték. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 27 lakosa volt.

Népesség

(1931-ig lakosságát Hrvatski Čuntićhoz számították.)

Nevezetességei

Čuntić (Csuntics) várának romjai^[4] a Gradinán. A várat Peckihez és Klinachoz hasonlóan 1551-ben építette a zágrábi káptalan. A vár a Petrinjčica völgye feletti magaslaton épült és az Unamentét Hrastovicával és a Kulpamentével összekötő középkori utat volt hivatott ellenőrizni. A várból mára csak egy romos torony maradt, rajta kívül felismerhetők még egy 5-6 méterszer 10-12 méteres épület alapfalai. A várba az első emeletnél egy felvonóhídon át lehetett belépni. A vár durván faragott kőtömbökből épült meglehetős gyorsasággal. A körülötte nőtt buja növényzetet csak nemrég irtották ki, hogy az ide látogatók könnyebben felismerjék az erődítmény stratégiai jelentőségét.

Jegyzetek

Források

• Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
• Petrinja község rendezési terve (horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb, 2008. Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
• Várak.hu: Hrvatski Čuntić – Csuntics

További információk

• Petrinya turisztikai irodájának honlapja (magyarul)