Četvrtkovac

Četvrtkovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Sunja
Jogállás	falu
Irányítószám	44210
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	139 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	110 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 21′ 03″, k. h. 16° 31′ 48″45.3508, 16.5345.350800°N 16.530000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 03″, k. h. 16° 31′ 48″45.3508, 16.5345.350800°N 16.530000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Četvrtkovac (középkori magyar neve „Csütörtökhely”) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Fekvése

Sziszek városától légvonalban 19, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a sziszeki Szávamentén, Sunja, Drljača és Radonja Luka között, a Sunja bal partján fekszik.

Története

A települést 1354-ben „Chetertukhel”^[2] néven említik először. 1400-ban „Chetertekhel”, 1433-ban „Chetertekhel”, 1487-ben „Chetherthrekhel”, 1535-ben „Cheterthekhel”^[2] alakban szerepel a korabeli oklevelekben. A középkorban Csütörtökhely néven jelentős település, vásáros hely volt, mely nevét csütörtöki napokon tartott hetivásárairól kapta. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az elhagyott falvakba már a török uralom idején pravoszláv lakosság szivárgott be. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.

Bár e terület hivatalosan a horvát bánok és a szábor fennhatósága alá tartozott az osztrák generálisok azonban védelmi célból a török határövezetből érkezett pravoszláv vlachokat, köznevükön martalócokat telepítettek be, akik korábban török szolgálatban a horvát falvak és városok fosztogatását végezték. Ezzel lényegesen megváltoztatták e vidék etnikai összetételét. Četvrkovac is a térség török alóli felszabadítása után, a 17. század végén és a 18. század elején pravoszláv lakossággal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Chetterkovacz” néven szerepel. A településnek 1857-ben 332, 1910-ben 619 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott.

A délszláv háború előtt lakosságának 88%-a szerb, 3%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 232 lakosa volt.

Népesség

(1869-ben lakosságát Drljačához számították, az 1880-as adat Drljača lakosságát is tartalmazza.)

Nevezetességei

A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv filiális temploma 1790-ben fából épült. 1941 júliusában az usztasák lerombolták. A romokat a lakosság széthordta. A neves horvát történész Đurđica Cvitanović kutatásai szerint a 17. században ide épített első pravoszláv templom egy középkori templom alapjaira épült. Ma a falu feletti sűrű erdőben egy ismeretlen kőépület alapjai találhatók.

Jegyzetek

Források

• Sunja község hivatalos oldala (horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

További információk

• A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)