Vranjic

Vranjic
Vranjic látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Solin
Jogállás	falu
Irányítószám	21211
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	1064 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 31′ 50″, k. h. 16° 28′ 21″43.5306, 16.472443.530600°N 16.472400°EKoordináták: é. sz. 43° 31′ 50″, k. h. 16° 28′ 21″43.5306, 16.472443.530600°N 16.472400°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vranjic témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vranjic település Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Solinhoz tartozik.

Fekvése

Split központjától 2 km-re északkeletre, Salona központjától 2 km-re délnyugatra, a Jadro torkolatánál, az azonos nevű félszigeten fekszik. Régen szépsége és tengerhez való közelsége miatt kis Velencének is nevezték.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint már a történelem előtti időkben is éltek itt emberek. A római kori leletek között elsősorban az öböl északi részén az olajtároló építése közben 1976-ban feltárt ókori kikötő maradványait, a számos kőtöredéket, feliratos követ, sírkőlapot kell megemlíteni. A tengerparti sétány felújítása során víz alatti régészeti kutatást is végeztek, mert két évvel korábban a környéken két antik szoborfejet is találtak. Az ókori leletek között ókeresztény leletek is előkerültek. Zdenko Brusić professzor a zárai egyetem tanára azonban azt a véleményét hangoztatta, hogy az itt talált cserépmaradványok késő bronzkoriak, pontosabban mintegy ezer évvel Krisztus előttiek. Ezzel a település korát ezer évvel korábbinak határozta meg. A legtöbb leletet ma a spliti régészeti múzeumban őrzik. A Crikvina nevű helyen 5. vagy 6. századi ókeresztény bazilika maradványait tárták fel temetővel és valószínűleg vele egykorú kolostorral.^[2] A település a középkorban is folyamatosan lakott volt. A 13. században élt Toma főesperes Solina történetéről szóló művében Vranjicot „Hurania” alakban, szigetként említi amikor leírja, hogy a velenceiek lerombolták Bernard spliti érsek itteni várkastélyát, míg a későbbi időpontban írt spliti Tomin kódexben "Huragniz" alakban szerepel. Klissza várának 1537-es eleste után a török elpusztította. Vranjic mai lakóinak ősei csak 1650 körül, Klissza 1648-as visszafoglalása után telepedtek itt le. Leonardo Foscolo velencei hadvezér a dalmáciai Zagora vidékéről, a török határ mellől és különösen Petropoljéról telepített be horvát katolikus családokat. A Szent Márton templom abban az időben a solinai terület plébániatemploma is volt. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 526, 1910-ben 648 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia, majd 1991-től a független horvát állam része lett. Lakossága 2011-ben 1110 fő volt.

Lakosság

1991 Népszámlálás

Vranjic[5]
1991
total: 1,159   Horvátok 1,100 (94,9%)   Szerbek 10 (0,86%)   Montenegróiak 7 (0,6%)   Albánok 6 (0,51%)   Jugoszlávok 3 (0,25%)   Ruszinok 2 (0,17%)   Szlovének 1 (0,08%)   Ukránok 1 (0,08%)   others 1 (0,08%)   nondeclared 8 (0,69%)   region. dec. 4 (0,34%)   unknown 16 (1,38%)

Nevezetességei

• Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát a 17. század közepén építették, 1729-ben megújították. Mai formáját az 1915-ben és 1928-ban végzett átépítés és bővítés után nyerte el. Különösen értékesek J. Kljaković és V. Parać freskói, melyek az utolsó megújítás során készültek. Anyakönyveit 1653-tól vezetik.^[6]
• A Vranjic-Solin egykori vasútállomás épülete 1902-ben épült a Split-Sinj keskeny nyomtávú vasút kiegészítő létesítményeként. Három téglalap alakú alaprajzú kőépületből áll: kétszintes tetőteres ház, földszinti váró és kisegítő épület. Szabályos durva kősorokkal vannak felépítve. A tető fából készült nyeregtetős, ereszcsatornákkal. A homlokzat nyílásai téglalap alakúak, fából készültek. A fedett verandáról nyílik mindkét épület bejárata. Az épület a 20. század eleji ipari építészet jelentős alkotása.^[7]

Híres emberek

Vranjicon született a horvát régészet és történetírás két kiválósága Luka Jelić (1863-1922) és Frane Bulić (1846-1934).

További információk

• Solin város hivatalos oldala (horvátul)
• Solin város információs portálja Archiválva 2016. április 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A település történetéről (horvátul)

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vranjic című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.