Vitányvár

Vitányvár
Vitányvár légifotón
Ország	Magyarország
Mai település	Vértessomló
Tszf. magasság	386 m
Épült	13. század második fele
Elhagyták	1598 (császáriak felrobbantották)
Állapota	rom
Építőanyaga	mészkő
Elhelyezkedése
Vitányvár Pozíció a Vértes térképén
é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 18° 24′ 52″47.515141666667, 18.41456666666747.515142°N 18.414567°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 55″, k. h. 18° 24′ 52″47.515141666667, 18.41456666666747.515142°N 18.414567°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vitányvár témájú médiaállományokat.

A Vitányvár egy vár Vértessomlón.

Elhelyezkedése

A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.

Adatai

A belső várnak két 2,5 m falvastagságú tornya és a kettő között egy udvara volt, melynek külső falai mintegy 6 m magasan épültek. Az északnyugati torony északnyugati oldalán egy további épületrész is a belső vár része lehetett. További kisebb épületrészek az udvarban a védőfalak mellett helyezkedhettek el. A 20. század végéig mindkét torony a részben falkorona magasságáig (helyenként kb. 15 m magasan) állt, felül a védőoromzat maradványaival. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. Ma is megfigyelhetők az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és boltozatok nyomai.

A belső várat mintegy 4,5 m átlagszélességű falszoros vette körül, a védőfalat kívül árok és sánc övezte, majd 15-20 méterre újabb árok húzódott, ezzel is erősítve a vár védelmét.

Története

A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.

Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül. 1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.

A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A 18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.

Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum irányítása mellett történik.

Egyéb nevezetességek, látnivalók a környéken

• Várgesztes vára
• Vértessomló
• Rockenbauer Pál emlékfája
• Körtvélyesi erdei temető
• Mátyás-kút
• Szép Ilonka-forrás
• Szarvas-kút
• Csákvár
  • Volt Eszterházy-kastély
  • Gessner-ház
  • Haraszt-hegyi tanösvény
• Csókakő vára
• Mór:
  • Kapucinusok temploma
  • Lampenberg kastély
  • Luzsénszky kastély
• Gánti Bányamúzeum
• Majki műemlékegyüttes (Kamalduli remeteség)
• Vértesszentkereszti apátság romjai

Képgaléria

• 
  Lakótorony az udvar felől
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
  Makettje a dinnyési Várparkban

Források

• Karczag Ákos: Vitány-vár romjainál. Várak, kastélyok, templomok, IV. évfolyam 1. szám, 2008. február

További információk

• Magyar várak
• A vár fényképei 3D-ben
• A várról a geocaching.hu oldalon
• A várról a muemlekem.hu portálon
• A Vitányvár Baráti Kör Egyesület honlapja