Vígszínház

Nem tévesztendő össze a következővel: Fővárosi Víg Színház.
Vígszínház
A Vígszínház a Szent István körúton
A Vígszínház a Szent István körúton
Általános adatok
Alapítva1896
FenntartóBudapest Főváros Önkormányzata[1]
Játszóhelyek
Személyzet
FőigazgatóRudolf Péter
Gazdasági vezetőMádi Zoltán
Színészek43
Elérhetőség
PostacímVÍGSZÍNHÁZ 1136 Budapest, Pannónia utca 1.
PESTI SZÍNHÁZ 1056 Budapest, Váci utca 9.
Telefonszám06-80-204-443
Honlapwww.vigszinhaz.hu
E-mail[email protected]
Vígszínház (Budapest)
Vígszínház
Vígszínház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″47.5125, 19.0513888947.512500°N 19.051389°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 45″, k. h. 19° 03′ 05″47.5125, 19.0513888947.512500°N 19.051389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vígszínház témájú médiaállományokat.
Klösz György: Vígszínház. A felvétel 1896 körül készült

A Vígszínház a legnagyobb múltú, legnépszerűbb budapesti színházak egyike. Három játszóhelye (a nagyszínpad, a Házi Színpad nevű stúdió és kamarája, a Pesti Színház) összesen több mint 1700 ülőhellyel rendelkezik.[2][3] A színház a modern magyar polgári dráma bölcsőjeként is ismert, híres szerzői voltak, mint Heltai Jenő, Bródy Sándor, Szomory Dezső, Lengyel Menyhért, Szép Ernő, Hunyady Sándor, Herczeg Ferenc. A 21. században világszerte jellemző, hogy a nagyobb nézőterű színházak többsége elvesztette közönségének jó részét. A Vígszínház premierjei e tendencia ellenére sikeresek, előadásai szépszámú közönség előtt zajlanak. A színház Budapesten, a Szent István körút Újlipótváros felőli oldalán található.

Története

1896–1945

1896. május 1-jén nyitott meg a főváros új színháza, Jókai Mórnak az eseményre írt, A Barangok, vagy a peoniai vojvoda című darabjával. A színház alapításának terve már évekkel előtte felvetődött, ennek köszönhetően alapították meg már 1894-ben a Vígszínház Rt.-t. Első igazgatója Ditrói Mór volt, aki Kolozsvárról érkezett Budapestre, hogy a magával hozott művészekkel együtt igazi modern együttest hozzon létre. Játszottak klasszikus darabokat, kortárs műveket, és sikerre vittek francia vígjátékokat is. 1897-ben elindította a Vígszínház színésziskoláját, ami 1903-ig működött, amikor is megalakult belőle a Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája.[4]

Az első világháború után a színház gazdasági helyzete megromlott. A korábban az intézményt létrehozó és fenntartó Faludi Gábor egy amerikai üzletembernek, Ben Blumenthalnak adta el a színházat (1920). A színház élére Roboz Imre került igazgatóként (1939-ig), művészeti igazgatóként pedig Jób Dániel. Utóbbi a Ditrói által megkezdett munkát hasonló igényességgel folytatta, miáltal neves színházi alkotók kerültek ki a Vígből, pl. Molnár Ferenc. Az amerikai tulajdonos az őt ért támadások következtében 1926-ban távozott. Ebben a korszakban tűntek fel olyan tehetséges fiatalok, mint Tolnay Klári, Dajka Margit vagy Mezey Mária. 1935-ben Pesti Színház néven új kamaraszínháza lett az intézménynek a Révay utcában.[5]

Az 1939-es fajvédő törvények következtében Roboz Imre és Jób Dániel sem dolgozhatott tovább. Az igazgató székbe Harsányi Zsolt került, aki előbb Bókay Jánost, majd Hegedűs Tibort kérte fel dramaturg-igazgatónak. Harsányi korai halála (1943) után Hegedűs Tibor került az igazgatói székbe. Működése alatt a pincében üldözött színészeket bújtattak (pl. Várkonyi Zoltánt, a későbbi igazgatót).

1945. január 16-án bombatalálat érte az épületet. Miközben az év tavaszán még romokban állt, Jób Dániel elkezdte a társulat újraszervezését. Az első bemutató, ami májusban így a Rádius mozi (ma Thália Színház) színpadán zajlott le, Gorkij: Éjjeli menedékhely című műve volt.

A korszakban hazai vagy nemzetközi ősbemutatóként bemutatott fontosabb darabok

A korszakban a színházban játszó művészek

Varsányi Irén, Makay Margit, Gombaszögi Frida, Hegedűs Gyula, Szerémy Zoltán, Törzs Jenő, Mály Gerő, Somló István, Rajnai Gábor, Lázár Mária, Csortos Gyula, Somlay Artúr, Darvas Lili, Gaál Franciska, Dénes György, Gárdonyi Lajos, Kende Paula, Makláry Zoltán, Hajmássy Miklós, Ladomerszky Margit, Vértess Lajos, Dajka Margit, Kovács Károly, Peti Sándor, Ráday Imre, Békássy István, Jávor Pál, Sulyok Mária, Ajtai Andor, Karády Katalin, Tolnay Klári, Perczel Zita.

1945–1989

1951 és 1961 között – amikor a Magyar Néphadsereg Színháza néven működött – öt igazgatója volt Ladányi Ferenc, Horváth Ferenc, Goda Gábor, Somló István és Magyar Bálint személyében. 1961-ben ismét visszakapta a Vígszínház nevet, és ettől az évtől a híres Várkonyi Zoltán lett a színház igazgató-főrendezője. 1967. szeptember 30-án nyílt meg a Vígszínház kamaraszínháza, az 560 személyes Pesti Színház, a Váci utcában. A színházat Gogol: Egy őrült naplója című művének Sylvie Luneau és Roger Coggie által dramatizált darabjával nyitották meg, Horvai István rendezésében, Darvas Ivánnal a címszerepben.

A színház az 1970–1980-as években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett a következő eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségrétegeket: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Harmincéves vagyok; Jó estét nyár, jó estét szerelem!; Kőműves Kelemen, majd a még most is telt házakat vonzó A padlás. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja a Játszd újra, Sam! volt, amely lassan 40 éve folyamatosan műsoron van.

1981. április 23-án adták át a Házi Színpad nevű játszóteret, ahol a kortárs drámaírók: Enda Walsh, Martin McDonagh, Vaszilij Szigarjev, Kárpáti Péter, Esterházy Péter színdarabjait mutatták be. A nyitódarab Franz Xaver Kroetz: Vadászat című darabja volt, melyet Marton László rendezett, a főbb szerepeket pedig Mádi Szabó Gábor, Pap Éva, Pap Vera és Gáspár Sándor alakították.

A korszakban hazai vagy nemzetközi ősbemutatóként bemutatott fontosabb darabok

A korszakban a színházban játszó művészek

Páger Antal, Bilicsi Tivadar, Sulyok Mária, Deák Sándor, Szatmári István, Koncz Gábor, Bulla Elma, Várkonyi Zoltán, Gobbi Hilda, Pethes Sándor, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Tábori Nóra, Darvas Iván, Kozák László, Bárdy György, Tomanek Nándor, Csákányi László, Farkas Antal, Bánki Zsuzsa, Miklósy György, Szatmári Liza, Bitskey Tibor, Tanai Bella, Schubert Éva, Földi Teri, Harkányi Endre, Garas Dezső, Tordy Géza, Pap Éva, Halász Judit, Szegedi Erika, Szilágyi Tibor, Balázs Péter, Tahi Tóth László, Szombathy Gyula, Venczel Vera, Lukács Sándor, Bánsági Ildikó, Kern András, Reviczky Gábor, Kútvölgyi Erzsébet, Hegedűs D. Géza, Gálffi László, Pap Vera, Hernádi Judit, Igó Éva, Szarvas József, Pápai Erika, Rudolf Péter, Kaszás Attila, Eszenyi Enikő

1989–

1990. május 9-én Károly herceg és felesége Diána nézőként meglátogatta a színházat, ahol Shakespeare: Lear király című darabját tekintették meg.

1993 és 1994 között a színház épülete teljes körű felújításon ment át. A művészek a Vígszínházi búcsú című előadással hagyták el az épületet. A társulat ezalatt egy Nyugati pályaudvar mellett felállított sátorban játszott. A felújított épületet 1994. október 22-én, ünnepélyes keretek közt adták át Békés Pál: Össztánc című darabjának díszbemutatójával.

A felújított Házi Színpadot 1995. április 28-án nyitották meg az Alföldi Róbert által rendezett Trisztán és Izolda című darabbal, melynek címszerepeit Kálid Artúr és Murányi Tünde játszották. Ez volt Alföldi első rendezése.

A színház folytatta az eredeti magyar zenés darabok bemutatását. 1996. január 18-án mutatták be A dzsungel könyve című musicalt, melynek szövegét Békés Pál, zenéjét Dés László, dalszövegeit pedig Geszti Péter írták. A bemutató hatalmas sikert aratott, mely napjainkig töretlen sikerrel szerepel a színház repertoárján. A másik nagy sikerű zenés darab a Molnár Ferenc regénye alapján készült A Pál utcai fiúk című darab volt, melynek szövegét Grecsó Krisztián írta, a zenét és a dalszövegeket pedig (hasonlóan A dzsungel könyvéhez) Dés és Geszti. A 2016. november 5-én bemutatott darab nagy sikert aratott, népszerűsége a mai napig töretlen, a színház folyamatosan játssza.

1979-ben – Várkonyi Zoltán halála után – Horvai István lett az igazgató, akit 1985-ben Marton László követett. Az ő utódaként pedig – 2009. február 1-jétől – Eszenyi Enikő lett a társulat vezetője, akinek megbízatása 2020. június 30-áig szólt.[6] 2020 márciusában Rudolf Pétert bízták meg az intézmény vezetésével 2021. december 31-ig,[7][8][9] majd 2021 augusztusában öt éves állandó kinevezést kapott.[10]

A korszakban hazai vagy nemzetközi ősbemutatóként bemutatott fontosabb darabok

A korszakban a színházban játszó művészek

Szabó Imre, Tolnay Klári, Benkő Gyula, Bajka Pál, Bicskey Károly, Kenderesi Tibor, Pándy Lajos, Palócz László, Hetés György, Bárdy György, Farkas Antal, Bánki Zsuzsa, Mádi Szabó Gábor, Gyimesi Pálma, Barta Mária, Miklósy György, Kovács Mária, Tábori Nóra, Szatmári Liza, Földi Teri, Fonyó József, Harkányi Endre, Garas Dezső, Hetényi Pál, Halász Judit, Kertész Péter, Rajhona Ádám, Dengyel Iván, Tahi Tóth László, Szombathy Gyula, Venczel Vera, Benedek Miklós, Lukács Sándor, Kern András, Reviczky Gábor, Kútvölgyi Erzsébet, Hegedűs D. Géza, Gados Béla, Udvaros Dorottya, Kovács Nóra, Gáspár Sándor, Pap Vera, Igó Éva, Borbiczki Ferenc, Hirtling István, Szarvas József, Rudolf Péter, Pápai Erika, Kőszegi Ákos, Kaszás Attila, Eszenyi Enikő, Nagy Mari, Méhes László, Hullan Zsuzsa, Kerekes József, Seress Zoltán, Hegyi Barbara, Nagy-Kálózy Eszter, Stohl András, Börcsök Enikő, Hevér Gábor,

Igazgatói

Ditrói Mór (1896–1916)
  • Tölts fel képet
    Tölts fel képet
 Roboz Imre (1921–1939) és Jób Dániel (1921–1938) – művészeti igazgató
Harsányi Zsolt (1938–1943)
Hegedűs Tibor (1943–1944)
Jób Dániel (1945–1948)
Tolnai Klári (1948–1949), Somló István (1948–1949) és Benkő Gyula (1948–1949)
Horváth Ferenc (1951–1953)
Ladányi Ferenc (1953–1955)
Magyar Bálint (1955–1958)
Goda Gábor (1958–1959)
  • Tölts fel képet
    Tölts fel képet
 Somló István (1959–1962)
  • Tölts fel képet
    Tölts fel képet
 Lenkei Lajos (1962–1971)
Várkonyi Zoltán (1971–1979)
Horvai István (1979–1985)
Marton László (1985–2009)
Eszenyi Enikő (2009–2020)
Rudolf Péter (2020–)[7]

Társulat (2023/2024)

[11]

A színház vezetése

Társulati tagok

Egyetemi hallgatók

  • Gál Réka Ágota
  • Kukovecz Ákos
  • Varga-Járó Sára
  • Kerek Dávid
  • Turi Péter
  • Szaplonczay Mária
  • Liber Ágoston
  • Nemes Tibor
  • Juhász Bence
  • Tóth Dominik
  • Krasznai Vilmos
  • Fülöp Kristóf
  • Illés Adrián
  • Fekete Patricia

Évadok

A bombatalálatot kapott színház

Bemutatók

Szerző Darab Rendező Helyszín
2008/2009 Tracy Letts Augusztus Oklahomában Eszenyi Enikő Vígszínház
Stendhal Vörös és fekete Szikora János Vígszínház
Heltai Jenő A tündérlaki lányok Valló Péter Vígszínház
Carlo Goldoni Chioggiai csetepaté Forgács Péter Pesti Színház
Heinrich Böll Katharina Blum elvesztett tisztessége Hegedűs D. Géza Pesti Színház
Ebherhard Streul—Parti Nagy Lajos A kellékes Ilan Eldad Pesti Színház
Thomas Stearns Eliot, John Updike, Petri György, Krasznahorkai László, Franz Kafka Ti.Esz.I. avagy egy három napos vízihulla csodálatos élete Házi színpad
Carlos Murillo Dark Play Forgács Péter Házi színpad
2009/2010 Joseph Stein—Jerry Bock—Sheldon Harnick Hegedűs a háztetőn Eszenyi Enikő Vígszínház
Wolfgang Amadeus Mozart A varázsfuvola Marton László Vígszínház
Molnár Ferenc Játék a kastélyban Marton László Vígszínház
William Shakespeare Othello Eszenyi Enikő Vígszínház
Pedro Almodóvar – Samuel Adamson Mindent anyámról Kamondi Zoltán Pesti Színház
Molnár Ferenc Egy, kettő, három – Az ibolya Szabó Máté Pesti Színház
Stedron—Malkova—Tosovsky A nő vágya Lucie Malkova Pesti Színház
Bartis Attila Romlás Szikora János Házi színpad
2010/2011 William Shakespeare Rómeó és Júlia Eszenyi Enikő Vígszínház
Yasmina Reza Az öldöklés istene Kamondi Zoltán Vígszínház
Szőcs Artur—Deres Péter és a társulat Period... Szőcs Artur Vígszínház
Anton Pavlovics Csehov Ványa bácsi Marton László Vígszínház
Henry Fielding—David Rogers Tom Jones Bezerédi Zoltán Pesti Színház
Presser Gábor—Varró Dániel—Teslár Ákos Túl a Maszat-hegyen Néder Panni Pesti Színház
Hadar Galron Mikve Michal Dočekal Pesti Színház
Szepes Mária A vörös oroszlán Bodor Böbe Házi színpad
Erdős Virág Kalocsa Néder Panni Házi színpad
2011/2012 Horace McCoy A lovakat lelövik, ugye? Eszenyi Enikő Vígszínház
William Shakespeare Makrancos Kata Gothár Péter Vígszínház
Jürgen Hofmann—Lengyel Menyhért Lenni vagy nem lenni Marton László Vígszínház
Molnár Ferenc Monokli Fesztbaum Béla Pesti Színház
Thomas Bernhard A színházcsináló Csizmadia Tibor Pesti Színház
Nina Raine Billy világa Szőcs Artur Pesti Színház
Simon Stephens Punk Rock Eszenyi Enikő Pesti Színház
Albert Camus A pestis Dömötör András Házi színpad
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde Puskás Zoltán Házi színpad
2012/2013 Hanoch Levin Átutazók Eszenyi Enikő Vígszínház
Darvas — Varró — Hamvai A zöld kilences Ascher Tamás Vígszínház
Bertolt Brecht Jóembert keresünk Michal Dočekal Vígszínház
Kern András Pesten születtem Fesztbaum Béla Vígszínház
Plautus A hetvenkedő katona Szőcs Artur Pesti Színház
David Ives Vénusz nercben Marton László Pesti Színház
Spiró György Príma környék Marton László Pesti Színház
Esterházy Péter Csokonai Lili – Tizenhéz hattyúk Sopsits Árpád Házi színpad
2013/2014 Heltai Jenő Lumpáciusz Vagabundusz Eszenyi Enikő Vígszínház
Nyikolaj Vasziljevics Gogol A revizor Bodó Viktor Vígszínház
Klaus Mann Mephisto Alföldi Róbert Vígszínház
Georg Büchner Danton halála Alföldi Róbert Vígszínház
Presser—Adamis—Déry—Pós Popfesztivál 40 Eszenyi Enikő Vígszínház
Arany János Toldi Paczolay Béla Pesti Színház
Szép Ernő Vőlegény Forgács Péter Pesti Színház
William Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok Marton László Pesti Színház
Sütő András Az álomkommandó Szász János Pesti Színház
Michel Tremblay Sógornők Hegedűs D. Géza Pesti Színház
Elfriede Jelinek Téli utazás Zsótér Sándor Házi színpad
2014/2015 Kurt Weill—Bertolt Brecht Koldusopera Bodó Viktor Vígszínház
William Shakespeare Julius Caesar Alföldi Róbert Vígszínház
Jaroslav Hasek—Karl Kraus 1914 Robert Wilson Vígszínház
Mihail Bulgakov A Mester és Margarita Michal Dočekal Vígszínház
Ha majd egyszer mindenki visszajön... Eszenyi Enikő Vígszínház
Molnár Ferenc A testőr Valló Péter Pesti Színház
Carlo Goldoni Két úr szolgája Gothár Péter Pesti Színház
Spiró György Kvartett Marton László Pesti Színház
David Eldridge Az ünnep Eszenyi Enikő Pesti Színház
Polcz Alaine Asszony a fronton Székely Kriszta Házi színpad
Heather Raffo Fátyol nélkül Mátyássy Áron Házi színpad
2015/2016 Mike Bartlett Földrengés Londonban Eszenyi Enikő Vígszínház
Arthur Miller Istenítélet (A salemi boszorkányok) Mohácsi János Vígszínház
L. Frank Baum—Harold Arlen—E. Y. Harburg Óz, a csodák csodája Marton László Vígszínház
Békés Pál Össztánc Marton László Vígszínház
William Shakespeare A velencei kalmár Valló Péter Pesti Színház
Friedrich Schiller Haramiák Kovács D. Dániel Pesti Színház
Nádas Péter—Vidovszky László Találkozás Eszenyi Enikő Pesti Színház
Fejes Endre—Presser Gábor Jó estét nyár, jó estét szerelem Szász János Pesti Színház
Gérecz Attila A szökés Csuja László Házi színpad
2016/2017 William Shakespeare Szentivánéji álom Kovács D. Dániel Vígszínház
Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk Marton László Vígszínház
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés Michal Dočekal Vígszínház
Woody Allen Szentivánéji szexkomédia Alekszandr Bargman Pesti Színház
Molière—Bertolt Brecht Don Juan Kovács D. Dániel Pesti Színház
Peter Morgan Audiencia Valló Péter Pesti Színház
Simon Stephens Távoli dal Szabó István Házi színpad
Bartis Attila Rendezés Szikszai Rémusz Házi színpad
Kincses Réka A Pantheszileia Program Kincses Réka Házi színpad
Márai Sándor Hallgatni akartam Marton László Házi színpad
2017/2018 Georges Feydeau és Maurice Desvallières Egy éj a Paradicsomban Michal Dočekal Vígszínház
Lev Tolsztoj Háború és béke Alekszandr Bargman Vígszínház
William Shakespeare Hamlet Eszenyi Enikő Vígszínház
Vecsei H. Miklós Kinek az ég alatt már senkije sincsen Vidnyánszky Attila Pesti Színház
F. M. Dosztojevszkij A félkegyelmű Vidnyánszky Attila Pesti Színház
József Attila Mondjad, Atikám! Vecsei H. Miklós Pesti Színház
William Shakespeare Lóvátett lovagok Rudolf Péter Pesti Színház
Dragomán György Máglya Armin Petras Házi színpad
2018/2019 John Cassavetes Premier Martin Čičvák Vígszínház
Molnár Ferenc Liliom Vidnyánszky Attila Vígszínház
Charlie Chaplin A diktátor Eszenyi Enikő Vígszínház
Bertolt Brecht Baal Horváth Csaba Pesti Színház
Henrik Ibsen John Gabriel Borkman Valló Péter Pesti Színház
Mihail Bulgakov Bíborsziget Hegedűs D. Géza Pesti Színház
Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekekért Vörös Róbert Házi színpad
Majgull Axelsson Nem vagyok Miriam Kincses Réka Házi színpad
Kornis Mihály Kádárné balladája Telihay Péter Házi színpad
Fábián Péter – Benkó Bence – Király Dániel Kozmikus magány Király Dániel Házi színpad
Pass Andrea A Vándorkutya Pass Andrea Házi színpad
2019/2020 Molnár Ferenc A doktor úr Zsótér Sándor Vígszínház
Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Gábor Andor Mágnás Miska Eszenyi Enikő Vígszínház
F. Scott Fitzgerald-Kovács Adrián-Vecsei H. Miklós-ifj. Vidnyánszky Attila A nagy Gatsby Vidnyánszky Attila Vígszínház
J. M. Synge A nyugat császára Rudolf Péter Pesti Színház
William Shakespeare II. Richárd Tompa Gábor Pesti Színház
Lev Tolsztoj Anna Karenina Roman Polák Pesti Színház
"Éltem egyszer én"
2020/2021 Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása Rudolf Péter Vígszínház
Florian Zeller Az apa Valló Péter Pesti Színház
2021/2022 Anton Pavlovics Csehov Sirály David Doiasvili Pesti Színház
Masteroff – Kander – Ebb Kabaré Béres Attila Vígszínház
Jacques Prévert-Kovács Adrián-Vecsei H. Miklós-ifj. Vidnyánszky Attila Szerelmek városa Vidnyánszky Attila Vígszínház
Sally Potter Party Paczolay Béla Pesti Színház
Yasmina Reza Bella Figura Török Ferenc Pesti Színház
Marius von Mayenburg A kő Michal Dočekal Pesti Színház
Durica Katarina A rendes lányok csendben sírnak Paczolay Béla Házi színpad
Csáth és démonai Házi színpad
2022/2023[12] Mary Chase Barátom, Harvey Valló Péter Vígszínház
Franz Kafka A kastély Bodó Viktor Vígszínház
William Shakespeare Szeget szeggel Rudolf Péter Vígszínház
Nick Payne Inkognitó Szőcs Artur Pesti Színház
Hubay Miklós – Vas István – Ránki György Egy szerelem három éjszakája ifj. Vidnyánszky Attila Pesti Színház
Tennessee Williams Macska a forró bádogtetőn Valló Péter Pesti Színház
Komán Attila K utazásai Gardenö Klaudia Házi színpad
Czukor Balázs Béranyák Czukor Balázs Házi színpad
2023/2024[13] Molnár Ferenc Az üvegcipő Mohácsi János Vígszínház
Carlo Collodi Pinokkió Keresztes Tamás Vígszínház
Friederich Schiller Ármány és szerelem David Doiasvili Vígszínház
Hanoch Levin Krum Valló Péter Pesti Színház
Peter Shaffer Amadeus Hegedűs D. Géza Pesti Színház
Carlo Goldoni A hazug Horváth Csaba Pesti Színház
Bornemissza Péter – Móricz Zsigmond Magyar Elektra Valló Péter Házi színpad
Schwajda György Csoda Dino Benjamin Házi színpad
Szívlapát Házi színpad
2024/2025[14] Szigligeti Ede - Vecsei H. Miklós - Vidnyánszky Attila Liliomfi ifj. Vidnyánszky Attila Vígszínház
Bodó Viktor & Co. Az ember, aki elvesztette az időt Bodó Viktor Vígszínház
Jane Austen Büszkeség és balítélet Valló Péter Vígszínház
Wéber Kata Egy nő anatómiája Alföldi Róbert Pesti Színház
Spiró György Az imposztor Rudolf Péter Pesti Színház
Howard Ashman - Alan Menken Rémségek kicsiny boltja Novák Eszter Pesti Színház

Kapcsolódó díjak

Az épület

A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel, a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján. Az épület mögött akkoriban még mocsaras terület húzódott. Körülötte szempillantás alatt épült ki a káprázatos századfordulós Budapest, és a polgárság új központja, a Lipótváros, majd az Újlipótváros.

Az épület a késő historizmus jellegzetes alkotása. A városi környezetben a legszembetűnőbb az épület hármas tömegalakítása: magas színpadi traktus, amely magába foglalja a zsinórpadlást, alacsonyabb nézőtéri és egy kupolás-tornyos lefedésű, magas előcsarnokrész. Ezt a megoldást főképpen 1881 után alkalmazták.

A Vígszínház épülete éjszakai megvilágításban

A tagolt tömegalakításnak megfelelően a homlokzati díszítés is barokk­i­zá­ló, hangsúlyos kocsifelhajtóval. A nagy méretek, a sok díszítés kétségtelenül ünnepélyességet és emelkedettséget kölcsönöznek a színházaknak, amelyek így felhívják magukra a figyelmet az általában szerényebb épületekből álló városi kontextusban.

A Fellner és Helmer építészpáros a színházépület belsejében is bevezetett egy olyan strukturális megoldást, amely egyrészt megkülönbözteti az épületeiket a korábbi színházaktól, másrészt alkalmas volt a 19. század vége társadalmi reprezentációs igényeinek a kielégítésére. Ez a közönségforgalmi helyek kialakítására vonatkozott. A díszes, bőségesen aranyozott földszinti előcsarnokból sugaras megoldással több lépcső visz a nézőtérre: az első emeletre, a legfontosabb és leggazdagabban díszített páholysorhoz pihenőszintekkel ellátott, központi elhelyezésű lépcsősor vezet, így a pihenők szintjén lehetőség van a sétálgatásra, társalgásra, az első emeleti foyer pedig teret ad az elit társasági életének. Ezáltal a társadalmi hierarchia a színházépületen belül is tökéletesen kifejeződött.

A nézőtér is a hagyományos hármas páholysorral készült. Az oszlopokat kariatidák helyettesítik, s rengeteg az aranyozás, ami szintén növeli az ünnepélyességet, valamint erősíti a belső fényt.

A színházépületet a második világháború utolsó hónapjaiban bombatalálat érte, ezután újra felépítve 1951-ben nyílt meg a Magyar Néphadsereg Színháza néven. Eredeti és ma is használatos nevét csak 1960. szeptember 8-án kapta vissza. Az épület 1974-ben kapott műemléki védettséget.

Bulgakov a Vígszínházban – 2015

1992-ben a magyar országgyűlés kétmilliárd forintot hagyott jóvá a Vígszínház rekonstrukciójára. A munkálatokat 1993 tavaszán kezdték el. Ekkor még folytak az előadások. A társulat csak a következő évadot töltötte az épületen kívül, amikor a Nyugati pályaudvar mellett felállított sátorszínházban játszottak. A felújítást Siklós Mária építész (KÖZTI) és Schinagl Gábor belsőépítész vezették. Az átépítés arra irányult, hogy visszaadja a színház századfordulós hangulatát, ezért több helyen ismét páholyokat létesítettek. Újra helyére került a másfél tonnás csillár – amely az eredeti hasonmása. Bár a színháztechnikai eszközök szempontjából a Vígszínház mindig az egyik legkorszerűbbnek számított, az épületben nem volt díszlet- és jelmeztár, sem pedig stúdiószínpad, ezért megnövelték a régi épület hasznos területét. A tervezők U alakban új emeletet illesztettek a színház Pannónia utcai, Vígszínház utcai és Ditrói Mór utcai oldalain lévőkre, illetve beépítették a tetőteret is. A színház tetejét vörösréz lemezzel borították, mely 1994-ben az Év Tetője pályázaton különdíjban részesült.[15] 1994. október 22-én a köztársasági elnök nyitotta meg a színházat.

2013-ban az Új Széchenyi Terv keretében napelemes rendszert telepítettek az épület tetőszerkezetére, jelentős mértékben csökkentve a ház közhálózatról levett villamosenergiájának szükségletét.[16][17]

Korábbi neves társulati tagok

Égi társulat

Jegyzetek

  1. ↑ Alapító okirat 2013. május 25-i állapota Archiválva 2015. május 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, vigszinhaz.hu (hozzáférés: 2015. január 1.)
  2. ↑ Dr. Venczel Sándor a Főváros színházairól - a közgazdász szemével Benchmarking 2008, a SZÍNHÁZ folyóirat internetes portálja - 2010. március (hozzáférés: 2014. febr. 1.)
  3. ↑ vigszinhaz.hu A színház Archiválva 2014. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ↑ Vígszínház színésziskolája Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  5. ↑ Az épületben jelenleg a [[Centrál Színház]] működik.
  6. ↑ A Vígszínház közleménye | Vígszínház. vigszinhaz.hu. [2016. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 12.)
  7. ↑ a b Rudolf Pétert nevezték ki a Vígszínház élére (hun nyelven). 24.hu, 2020. március 24. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ ATV: Karácsony Rudolf Pétert bízza meg a Vígszínház vezetésével. ATV.hu. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. ↑ Rudolf Péter: „Azon leszek, hogy a Vígszínház készen álljon az újraindulás pillanatában” (magyar nyelven). papageno.hu, 2020. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  10. ↑ Tenczer Gábor: Rudolf Péter vezeti a Vígszínházat a következő öt évben. Telex, 2021. augusztus 24. (Hozzáférés: 2021. augusztus 29.)
  11. ↑ Exxite: Társulat :: Vígszínház (magyar nyelven). vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  12. ↑ Kihirdette 2022/23-as évadát a Vígszínház (magyar nyelven). Deszkavízió. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  13. ↑ Exxite: Az üvegcipőtől az Amadeuson át az Ármány és szerelemig :: Vígszínház (magyar nyelven). www.vigszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
  14. ↑ „Vígmajális 2024.” (hu-HU nyelven).  
  15. ↑ Az Év Tetője Nívódíj Pályázat 1994
  16. ↑ TACE (Színházépítészet Közép-Európában): Vígszínház (hozzáférés 2014. május 21.)
  17. ↑ Budapest City.org Vígszínház Archiválva 2014. május 21-i dátummal a Wayback Machine-ben XIII. kerület, Angyalföld, Szent István körút 14. (hozzáférés 2014. május 21.)

Források

Commons:Category:Comedy Theatre of Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Vígszínház témájú médiaállományokat.
  • A színház weboldala
  • Patkós Emese: A Vígszínház története
  • Interjú Eszenyi Enikővel Fidelio, 2012. szeptember 24.
  • A Vígszínház története 1920-1949

További információk

  • Magyar színházművészeti lexikon
  • Hegedüs Gyula: Emlékezések a Vígszínház első huszonöt évére; ill. Balázsffy Rezső; Légrády, Bp., 1921
  • Berczeli A. Károlyné: A Vígszínház műsora. 1896–1949. Adattár; Színháztudományi Intézet–Országos Színháztörténeti Múzeum, 1960 (Színháztörténeti füzetek)
  • Magyar Bálint: A Vígszínház története alapításától az államosításig. 1896–1949; Szépirodalmi, Bp., 1979
  • Mészöly Tibor: Színház a század küszöbén. Ditrói Mór és a Vígszínház stílusforradalma; Múzsák, Bp., 1986 (Szkénetéka)
  • Vígszínház; Vígszínház Igazgatósága, Bp., 1986
  • A száz éves Vígszínház. Mozaikok tíz évtized történetéből, 1896–1996; szerk. Mészöly Tibor, Radnóti Zsuzsa; Vígszínház Igazgatósága, Bp., 1996
  • Bukásra ítélt siker. A Vígszínház élén, 1955–1958. Egy polgár egy nem-polgári korban; sajtó alá rend. Siklós Olga; Mundus, Bp., 2004 (Mundus – emlékiratok)
  • Szabálytalan portrék Várkonyi Zoltán Vígszínházából. 110 éves a Vígszínház; szerk. Kővári Orsolya, Radnóti Zsuzsa, fotó Keleti Éva; Vígszínház, Bp., 2006
  • Színház az egész élet. A Vígszínház nagy generációja. Szántó Erika beszélgetései; Saxum, Bp., 2021
  • Heltai Gyöngyi: Pesti magánszínházak a két világháború között. Transzatlanti hatások, lokális érdekvédelem; L'Harmattan, Bp., 2021 (Humaniórák)
  • Hullan Zsuzsa: Víg szín házon belül; 3. bőv., jav. kiad.; MA-MI-IS Bt., Bp., 2022
  • A 125 éves Vígszínház épületének története; szerk. Illyés Ákos; Vígszínház Nonprofit Kft., Bp., 2022
Sablon:Budapest kőszínházai
  • m
  • v
  • sz
Budapest állandó játszóhellyel rendelkező, működő színházai a 21. században
Sablon:Angyalföld
  • m
  • v
  • sz
Városrészek
Korábbi városrészek
Látnivalók, kultúra
Nemzetközi katalógusok