Ungtarnóc

Ungtarnóc (Тарнівці)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Kincseshomok község
Rang	falu
Alapítás éve	1560
Irányítószám	89420
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	229,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1,54 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 35′ 16″, k. h. 22° 13′ 15″48.587777777778, 22.22083333333348.587778°N 22.220833°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 16″, k. h. 22° 13′ 15″48.587777777778, 22.22083333333348.587778°N 22.220833°E
Ungtarnóc Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungtarnóc témájú médiaállományokat.

Ungtarnóc (ukránul: Тарнівці) falu Ukrajnában Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Fekvése

Ungtarnóc Ungvártól 8 kilométerre délnyugati irányban, az Ung bal partján terül el. Közeli települések: Botfalva, Sislóc, Bátfa, Palló, Gálocs, Őrdarma.

Nevének eredete

„… Az elsődleges Tarnóc helynév szláv eredetű… Töve az ószláv (Tornb »tövis«, tüske, kökény”

Története

A krónikák első ízben az 1300-as évek elején említették, mint lakott helyet. Első birtokosai a községnek nevet adó Tarnócziak voltak. Később adomány útján a Bukóczi család bírt itt részekkel. 1554-ben egy egész porta népessége kihalt pestisben. 1599-ben 21 lakóházát adóztatták. 1696-ban 16 magyar családfőt írtak össze. 1720-ban nyolc jobbágyháztartása közül hat magyar volt, ekkoriban Csernek Pál és György a voltak település földesurai. 1828-ban 36 házból állt a falu 302 lakossal. 1848 előtt a híres Mikszáth-regényből (Különös házasság) ismert Bernáth Zsigmondnak volt itt birodalma. 1910-ben már 412 lelket számlált a falu, rá tíz évre, az első világháborút követően valamivel kevesebbet, 367-et. A második világháború előtti időkben 450-en éltek itt, akik néhány szlovák és ruszin családon kívül valamennyien magyarok voltak.

1944 őszén a bevonuló szovjet katonák közel félszáz helybéli férfit hurcoltak el a lágerekbe.

2020-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Sislóc és Botfalva.

Népesség

• 1869 – 393 fő
• 1890 – 350 fő
• 1910 – 412 fő
• 1940 – 464 fő
• 1944 – 411 fő
• 1969 – 557 fő
• 1989 – 849 fő, magyar 467 fő
• 1991 – 870 fő, magyar 445 fő
• 2001 – 853 fő, magyar 354 fő – 41,5%, ukrán 57%

Gazdasága

A Konnik farmergazdaság jelenleg több mint száz munkást foglalkoztat. A helybéliek a háztájiban nem csak önellátásra termelnek, a környékbeli földekről lekerülő termés jelentős része – főként burgonya és gyümölcs – az ungvári piacra kerül. A tejtermékek egy része szintén a városba kerül eladásra.

Nevezetességei

Mai református templomát a gyülekezet 1830-ban kezdte el építeni, melyet csak 1875-ben tudtak befejezni. A templomnak 1905-ig két harangja volt. Az írások tanúsága szerint a kisebbiken a következő felirat volt olvasható: Jezus Nazaremus Rex Judeorum, 1625. 1905-ben az új harangok vásárlásakor a régieket odaadták a harangöntőnek. Az egykori itteni földbirtokos, Buttler János nevét Mikszáth Kálmán „Különös házasság” c. regénye tette a nagyközönség számára ismertté. A Buttler-kastély ugyan az Őrdarma melletti Bozos tanyán épült fel, ám a grófnak kiterjedt uradalma volt Ungtarnócon is. A Buttler család – erről is megemlékeznek a krónikák – igen bőkezűen támogatta a környék református gyülekezeteit.

A község római és görögkatolikus templomát néhány évvel ezelőtt szentelték fel.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X

További információk

• Ungtarnóc – karpataljaturizmus.net
• SzSzKSz topográfiai térképe
• Ung vármegye domborzati térképe és leírása
• Ung vármegye közigazgatási térképe
• Magyarország helységnévtárai, 1873–1913