Tóga

A tóga (toga virilis) az ókori Róma polgárjoggal rendelkező férfiaknak hivatalos vagy ünnepi öltözete.

Története

Eredetét Numa Pompilius idejére vezetik vissza. Munkához nem viselték, azonban hivatalos megjelenéskor elvárt volt. Erre utal Cincinnatus legendájának azon része, hogy a Szenátus küldötteinek érkezésekor először tógáját ölti fel, hogy megfelelő ruházatban fogadhassa őket. Ismert történet szintén, hogy a haldokló Julius Caesar arcát tógájával fedte el, mielőtt a földre hanyatlott.

E viselet a társadalmi státusz jelzésének is egyértelmű eszköze volt: szabad római polgár a rabszolgával szemben tógát viselt. Jelentősége a császárkor idején fokozatosan csökkent, azonban a bíróság előtti megjelenés kötelező ruhadarabja marad ekkor is.

Viselet

A ruhadarab maga egy hozzávetőlegesen 6 méter átmérőjű, félkör alakú, jó minőségű, fehér vászonból készült ruhadarab. Színezésében a lenti eltérések figyelhetőek meg. Általában tunika fölött viselték s tökéletes elrendezéséről ebben jártas rabszolga gondoskodott.

Változatai

• Toga virilis

Az ókori Rómában a fiúk 15-17 évesen öltötték fel a toga virilis-t, ünnepélyes keretek között, a nagykorúságot és a teljes jogú római polgár voltát jelző fehér férfi tógát.

• Toga praetexta

Bíborszegélyű tóga, a szabadnak született római fiúk viselete mindaddig, amíg magukra nem öltötték a nagykorúságot jelző fehér tógát. Ezentúl a mindenkori consul, praetor, dictator, lovassági parancsnok és néhány más magas tisztviselő megkülönböztető viselete volt. A senatori rend tagjai széles, a lovagrendűek keskeny bíborszegélyre voltak jogosultak.

• Toga pulla

Sötét színű tóga, melyet gyász időszakban hordtak.

• Toga candida

Festett fehér tóga, melyet a politikai hivatalra pályázó jelöltek hordtak. Ha elnyerték a tisztséget, akkor vehették fel a bíborszegélyű toga praetextát.

• Toga picta

Arannyal hímzett festett lila tóga, melyet a triumphator (győztes hadvezér) viselt diadalmenet alkalmával, később pedig állami események alkalmával a császárok is hordták.

• Toga trabea Servius Maurus Honoratus szerint három változata volt:
  • egynemű lila, az isteneknek
  • lila, némi fehérrel a királyoknak
  • lila, skaráltvörös sávokkal, lilla szegéllyel a madárjósok (augurok) számára
• Toga purpurea

Az előbbi változata, szintén festett lila tóga.

• Toga sordida (szó szerint: szennyes tóga)

A peres eljárások vádlottai hordtak ilyet, hogy elhanyagolt, piszkos ruhájukban a megvetés és a szánalom kísérje őket.

Források

• Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.