Szukszun

Szukszun (Суксун)
Szukszun címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Permi határterület
Járás	Szukszuni
Irányítószám	617560
Körzethívószám	34275
Népesség
Teljes népesség	8298 fő (2023)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+5
Elhelyezkedése
Szukszun Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 08′ 50″, k. h. 57° 23′ 48″57.147222222222, 57.39666666666757.147222°N 57.396667°EKoordináták: é. sz. 57° 08′ 50″, k. h. 57° 23′ 48″57.147222222222, 57.39666666666757.147222°N 57.396667°E
Szukszun Pozíció a Permi határterület térképén
Szukszun weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szukszun témájú médiaállományokat.

Szukszun (oroszul: Суксун) városi jellegű település Oroszország Permi határterületén, a Szukszuni járás székhelye.

Lakossága: 8022 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[1]

Fekvése

A Permi határterület délkeleti részén, Permtől 145 km-re délkeletre, a Szukszun(csik) (a Szilva mellékfolyója) partján terül el. A legközelebbi vasútállomás a 33 km-re lévő Uszty-Kisertyben van.

Neve a folyónévből származik, a tatár сыук су jelentése: 'hideg víz'.

Története

A település az Akinfij Nyikityics Gyemidov által 1727-ben alapított (1729-ben üzembe helyezett) rézolvasztó és vasgyártó manufaktúra mellett jött létre. Itt építették és bocsátották vízre 1845-ben az Urál vidékének első vastestű gőzhajóját. A 19. század közepén Tulából érkezett mesterek meghonosították a réz szamovárok és teáskészletek gyártását. A 19. század utolsó harmadában gyógyfürdő is működött. 1893-ban a gyárat permi hajótulajdonosok (a Kamenszkij testvérek) vásárolták meg. Egyikük a 20. század elején az igazgatósági (a Gyemidovoktól 1861 után megvásárolt) épületet eklektikus stílusú kastéllyá alakította át, mely száz éven át a falu nevezetessége volt. 2001-ben leégett.

Szukszun 1933-ban kapott városi jellegű település rangot. 1924-ben lett járási székhely és kisebb megszakításokkal (1932–1935 és 1963–1964 között) az is maradt.

Gazdasága

A háborús események miatt 1941 nyarán ide evakuálták a vityebszki szemüveggyárat, mely a háború után évtizedeken át optikai és mechanikai gyárként üzemelt. A 2010-es évek közepén megváltozott profillal, részvénytársasági formában működött.^[2]

1969-ben a városban fémárugyárat alapítottak (Elektropribor), a vállalatból alakult Szukszuni Szamovár Rt. 1993–2006 között folytatta tevékenységét, majd megszűnt. A település központjában szamovárt ábrázoló fémszoborral örökítették meg emlékét.

Jegyzetek

Források

• Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977) 
• Je. N. Sumilov: Enciklopegyija Permszkij kraj (orosz nyelven). Permculture.ru. [2016. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 3.)
• szerk.: V. V. Alekszejev: Uralszkaja isztoricseszkaja enciklopegyija (orosz nyelven). Jekatyerinburg: Akagyemknyiga (2000) 
• Reka Szilva (orosz nyelven). Rekiurala.ru. [2013. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 8.)