Szilvanit

Szilvanit
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilvanit témájú médiaállományokat.

A szilvanit (írásércnek is nevezik. arany-ezüst tellurid) arany, ezüst és tellur tartalmú monoklin kristályrendszerű, ritkán előforduló ásvány, mely a fémgazdag vegyületek nemesfémtelluroidok ásványcsoportjának tagja. Közel áll a terméselemek csoportjához. Az ásvány apró táblás vagy prizmás kristályai gyakran ikresen találhatók, ami az általában világosabb alapkőzeten írásra emlékeztetnek.

Nevét Erdély latin nevéből, Transsilvania-ból kapta.[1]

Kémiai és fizikai tulajdonságai

  • Képlete:AuAgTe4..
  • Szimmetriája: a monoklin kristályrendszerben kevés szimmetriát mutat.
  • Sűrűsége: 8,1-8,2 g/cm³, súlyos ásvány.
  • Keménysége: 1,5-2,0 igen lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: kitűnő a lapok mentén, de lemezei törékenyek.
  • Színe: krémfehér, ezüstfehér vagy enyhén aranysárgás.
  • Fénye: fémes fényű a lángot zöldre festi.
  • Átlátszósága: opak.
  • Pora: fényesen szürke.
  • Elméleti arany tartalma: 24,2%.
  • Elméleti ezüst tartalma: 13,2%.
  • Elméleti tellúr tartalma: 62,6%.

Keletkezése

Hidrotermás eredetű, gyakran kötődik különböző érctelepekhez. Hidrotermális képződése során gyakran egyéb arany, ezüst és teluroidok társaságában található.

Hasonló ásvány: a terméstellúr, pirit. tetraedrit, fluorit és a szfalerit.

Előfordulásai.

Erdélyben Nagyág (Sacarimb) és Aranyosbánya (Bain de Aries) bányáiban található. Az Egyesült Államokban Colorado és Kalifornia szövetségi államok területén. Nyugat-Ausztráliában Kalgoorlie érctelepeiben. Az Indonéziához tartozó Szumátra szigeteken és Jáván.

Előfordulásai Magyarországon

Hazánkban egyedülállóan Nagybörzsöny bányáiban egy vékony érccsíkban nagyágit és szfalerit társaságában találták meg.

Kísérő ásványok

Szfalerit, nagyágit,

Jegyzetek

  1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 132. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.