Szabók bástyája (Kolozsvár)

A kolozsvári Szabók bástyája egyike a kevés műemléknek, amely napjainkig megmaradt a régi kolozsvári vár huszonnégy bástyája és kaputornya közül. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-m-A-07271 sorszámon szerepel. Nevét a szabók céhéről kapta, amelynek feladata volt a bástya karbantartása és védelme. Bethlen-bástya néven is ismert.

Története

A bástya a 15. században épült vár délkeleti sarkán állt. Első említése 1475-ből való, eleinte a szabók és posztónyírók céhe látta el a védelmét, majd 1568-tól a szabók céhe különvált. A bástyát 1601-ben Báthory Zsigmond sikertelenül támadta, 1603-ban viszont Székely Mózes tíz napig tartó ostroma alatt súlyosan károsodott. 1627. augusztus 27-én villámcsapás érte, amelynek következtében felrobbant az itt tárolt 12 hordó puskapor; a robbanás teljesen lerombolta a bástyát. Az újjáépítés a város költségén 1627-1629 között, Bethlen Gábor idejében történt, ekkor nyerte el jelenlegi formáját. 1655-ben tűzesetben károsodott, de 1662-ben sikerrel állta a török ostromot. 1704 őszén a kuruc-labanc harcokban károsodott. 1707 novemberében a városból kivonuló Károlyi Sándor felrobbantatta a bástyának a város felőli oldalát, hogy a bevonuló németek ne tudják használni. 1709-ben a császári csapatok megjavíttatták, ezt követően hosszabb ideig katonai raktárként működött. Az 1920-as években lakásként használták.

A bástyát 1924-ben és 1959-ben restaurálták. 1959-ben belsejét várostörténeti múzeummá alakították, de ennek megnyitására nem került sor.

2007 és 2009 között a bástyát felújították és városi művelődési központot létesítettek benne, ahol egy hetven férőhelyes helyiség mellett kiállítóterem, könyvtár és kávéház is található.

Leírása

Az ötszögletű, három emeletes tömör épület majdnem teljesen dísztelen. A keleti oldalon Bethlen-címeres, kétrészes emléktábla található, melynek felirata jobbra keretben látható, alatta a magyar fordítás. További két dísztelen emléktábla az 1709-es, illetve 1718-as javításokat örökíti meg.

Minden emeletén egy bejárati ajtó található, a legfelső a falak vivőfolyosójára nyílott. A bástya külső falát néhány lövőablak tagolja.

A bástya Tordai út felé néző fala előtt 1975 óta Mihály havasalföldi fejedelem kapitányának, Baba Novacnak a szobra áll. A szerb származású zsoldost 1601. február 5-én a város főterén végezték ki, majd testét itt húzták karóba.

Források

• Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.  
• Gaal György: Kolozsvári várak, városfalak, kaputornyok, bástyák. Korunk, (2006. október) arch Hozzáférés: 2018. november 20.
• A kolozsvári Bethlen-bástya. In Kelemen Lajos: Művelődéstörténeti tanulmányok I. Kolozsvár: Kriterion. 2006. 266–268. o. ISBN 973 26 0852 8  
• Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0  
• Kulturális központ nyílt a kolozsvári Szabók bástyájában. Krónika, (2009. május 15.) arch Hozzáférés: 2011. február 19.
• Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
• Török István: A kolozsvári Bethlen-bástya nevéről. Erdélyi Múzeum, XXII. évf. 1. sz. (1905) 54–58. o.

További információk

• Kelemen Lajos: A kolozsvári Bethlen-bástya történetéhez (Első közlemény). Erdélyi Múzeum, XXII. évf. 2. sz. (1905) 116–120. o.
• Kelemen Lajos: A kolozsvári Bethlen-bástya történetéhez (Második, befejező közlemény). Erdélyi Múzeum, XXII. évf. 3. sz. (1905) 173–178. o.

Kapcsolódó szócikkek

• Kolozsvár várfalai és bástyái
• Boszorkány sor