Steier Lajos

Nem tévesztendő össze a következővel: Steiner Lajos.

Steier Lajos
Született	1885. március 2.[1] Liptószentmiklós
Elhunyt	1937. december 31. (52 évesen)[2] Bécs
Foglalkozása	történész író publicista
A Wikimédia Commons tartalmaz Steier Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Steier Lajos (Liptószentmiklós, 1885. március 2. – Bécs, 1937. december 31.)^[3][4] író, történész.

Élete

Szülei Steier Izidor tanító, nyomdász és Lőw Dorottya (1858–1933) voltak. Középiskolai tanulmányait Iglón végezte.

Mérnöknek, majd jogásznak készült. Néhány évig a budapesti műegyetem hallgatója, majd a budapesti egyetemen doktorált. Újságíró lett, emellett történelmi tanulmányokat folytatott. Főként a szlovák-magyar viszonnyal, s a Magyar Történelmi Társulat megbízásából az 1848–1849-es évek addig kiadatlan bécsi levéltári anyagának feltárásával foglalkozott. A csehszlovák államfordulat után a cseh historiográfia fő csapásirányával állt szemben.

A Felvidéki Tudományos Társaság elnöke volt. 1937 őszén kormányfőtanácsosi címet kapott.

Egy bécsi szanatóriumban hunyt el, majd kívánságának megfelelően Budapesten temették el. A Pesti Izraelita Hitközség díszsírhelyet adományozott a temetéshez.^[5]

Magánélete

Házastársa Lőw Erzsébet volt, Lőw Zsigmond és Rittel Chane Feige lánya, akit 1920. február 23-án Budapesten vett nőül.^[6]

Művei

• A tót kérdés. A tót nemzetiségi mozgalom fejlődésének története. Liptószentmiklós. 1912.
• Csehek és tótok. Budapest, 1919.
• There is no Czech culture in Upper Hungary. 1920. Online
• Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos…visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról... Budapest, 1924.
• Görgey és Kossuth. Budapest, 1924.
• Görgey és Kossuth : ismeretlen adalékok az 1848-49-iki szabadságharc történetéhez. 1925
• Az 1849-iki trónfosztás előzményei és következményei : ismeretlen adalékok az 1848-49-ki szabadságharc történetéhez. 1925
• Az 1849-iki trónfosztás. Budapest, 1929.
• Ungarns Vergewaltigung. 1929.
• Felsőmagyarország és a revízió. Budapest, 1933.
• Czambel emlékkönyv. Pécs, 1937.
• Czambel eszméi. Budapest, 1937.
• A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. Budapest, 1937.
• Haynau és Paskievics I–II. Budapest, é. n.

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2]
• MTDA