Schneider-törpekajmán
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Paleosuchus trigonatus (Schneider, 1801) | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Schneider-törpekajmán témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Schneider-törpekajmán témájú médiaállományokat és Schneider-törpekajmán témájú kategóriát. |
A Schneider-törpekajmán vagy sima homlokú kajmán (Paleosuchus trigonatus) a hüllők (Reptilia) osztályába, a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a aligátorfélék (Alligatoridae) családjába tartozó faj. Nevét leírójáról, Johann Gottlob Schneider (1750–1822) német természettudósról kapta.
Elterjedése
Dél-Amerika északi részének síkvidéki édesvizeiben, főleg sekélyebb erdei patakokban él.
Megjelenése
A legnagyobb ismert Schneider-törpekajmán 2,6 méter hosszú volt, de a nőstényeknél nagyobb hímek rendszerint csak 1,7–2,3 méter hosszúságúra nőnek meg. A kisebb, jórészt hasonló élőhelyen előforduló Cuvier-törpekajmántól (Paleosuchus palpebrosus) csontosabb páncélpikkelyei és rövid, vastagabb farka is megkülönbözteti.
Életmódja
A fiatalabb kajmánok főleg vízi gerinctelenekkel és halakkal, a kifejlett egyedek viszont jobbára szárazföldi hüllőkkel és emlősökkel táplálkoznak. Jórészt éjszaka aktív faj, a nappalokat maga ásta üregekben tölti a szárazföldön, és éjszakánként több kilométert is megtehet földi táplálékot keresve. A párzási időszakot leszámítva általában magányos életet él, és kiterjedt territóriumot tart fenn.
Szaporodása
A párzási időszak az esős évszak kezdete előtt kezdődik, ekkor építi fel a nőstény a fészekhalmot, amelybe 10-20 tojást rak. A fiókák a krokodiloknál szokatlanul hosszú idő, mintegy 115 nap után kelnek ki. A kifejlett kajmánok 10-20 éves koruk között kezdenek szaporodni.
Természetvédelmi helyzete
A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegetett. Szerepel a CITES II. függelékében.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 11.)
- Crocodilian.com Archiválva 2018. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez az állatról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
