Sajónémeti vár

Sajónémeti vár
A Várhegy látképe
Ország	Magyarország
Mai település	Sajónémeti
Tszf. magasság	260 m
Állapota	elpusztult
Elhelyezkedése
Sajónémeti vár Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 23′ 23″48.273333333333, 20.38972222222248.273333°N 20.389722°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 23′ 23″48.273333333333, 20.38972222222248.273333°N 20.389722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajónémeti vár témájú médiaállományokat.

A sajónémeti vár mára elpusztult vár az Upponyi-hegység északi lejtőjén. Sajónémeti keleti szélén található.

Elhelyezkedése

A vár a Sajó jobb partján, a falu keleti szélén, a temető feletti Temetőhegy vagy Várhegy nyergében fekszik.

Története

A vár két, egymástól független mottéból áll. Sándorfi György szerint a kisebbik a tatárjárás előtt, a nagyobbik a 13-14. században épült. A várat a Felvidékre a 15. században betelepedő husziták, talán Jan Giskra vezetésével egy nyugati védművel és lőrésekkel megerősítettek. 1460. augusztus 27-én, a sajóvelezdi vár meghódoltatása után egy nappal Mátyás király serege megostromolta és elfoglalta e huszita erősséget is, mely ostrom során részben megsemmisült.

A földhalomvár és a huszita erősség egymáshoz való viszonyát csak régészeti ásatás tudná megnyugtatóan tisztázni.

A falu mai temetőjében talált épületmaradványok a lakosság szerint Mátyás király egykori vadászkastélyának romjai, melyet a sajópüspöki templom építéséhez bontottak le a 18. században.

Feltárása

A várban régészeti feltárást nem folytattak. Szintvonalas felmérését Nováki Gyula és Sándorfi György készítette el. A romokat korábban tévesen a sajóvelezdi várral azonosították.^[1]

Leírása

A Várhegy anyaga márga és agyag. Északon a Sajó határolja, nyugati és déli oldala meredek, keleten egy gerinc kapcsolja az Aszóhoz. A vár alakja egy hosszan elnyúló háromszög, mely északnyugatról délkelet felé terjed a gerincen. Központi része egy 22x16 méter kiterjedésű, 5 méter magas csonka kúp alakú domb, melynek északi részén kutatás nyomai fedezhetőek fel. Itt középkori edénytöredékek és mészhabarcs kerültek elő. A központi kúpot három további, 1,5 méter magas kúp és két távolabbi 1 méter magas halom veszi körbe. A nyugati kúptól 50 méterre egy újabb háromszög alakú kúp található.

A vár sáncai jó állapotban maradtak fenn, területén kőből készült fal nyomai nem észlelhetőek. A központot hármas sáncrendszer veszi körül, a vártól nyugatra és északra pedig egy-egy kisebb sáncokkal határolt terület található. A földvár tetejére Pyrker János László egri érsek a 19. század első felében egy öntöttvas keresztet emeltetett. A lakosság elbeszélése szerint a vár alatt alagútrendszer húzódik, melynek a faluban található pincékben van mára befalazott kijárata.

Jegyzetek

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Sajónémeti vár témájú médiaállományokat.

• Sajónémeti vára a Történelmi Magyarország várai c. honlapon
• Dely Károly (szerk.): Vártúrák kalauza I. kötet, Sport Kiadó, Budapest, 1969; 181. o.
• Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén, Hermann Ottó Múzeum, Miskolc, 1975 (pdf)
• Feld István: Földhalomvárak Magyarországon, In: Várak, kastélyok, templomok, 2008/5, 5. o.