Radnai-havasok Nemzeti Park : Története, Állatvilága, Galéria, Növényvilága Wikipédia, a szabad enciklopédia

Radnai-havasok Nemzeti Park

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Radnai-havasok Nemzeti Park

Ország	Románia
Terület	465,99 472,0857291 km²
Alapítás ideje	2000 1990
Radnai-havasok Nemzeti Park Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 32′ 24″, k. h. 24° 44′ 06″47.54, 24.73547.540000°N 24.735000°EKoordináták: é. sz. 47° 32′ 24″, k. h. 24° 44′ 06″47.54, 24.73547.540000°N 24.735000°E
Radnai-havasok Nemzeti Park weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radnai-havasok Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

Erdélyi havasszépe (Rhododendron myrtifolium)

A Radnai-havasok Nemzeti Park a Keleti-Kárpátok északi csoportjának legnagyobb természetvédelmi területe, Beszterce-Naszód megyében található. Területe 47 227 hektár, amelyből 3300 hektár 1979 óta védettség alatt áll. A park Borsa felőli bejáratánál található a Cailor-vízesés vagy Lóhavasi-vízesés, a környékbeli sziklák pedig az alpinisták kedvelt gyakorlóhelye.

Története

A Radnai-havasok egyes részei már több mint 70 éve részesülnek valamilyen fokú védettségben. A hegység első természetvédelmi területét ugyanis még 1932-ben hozták létre, botanikai ritkaságok védelmére. A következő lépés 1979-ben történt, az UNESCO ekkor nyilvánította a Nagy-Pietroszt és szűkebb környezetét „Ember és Bioszféra” rezervátummá. 2000 óta pedig végre nemzeti park státuszt élvez a hegység nagyobb része, mintegy 46 000 hektár.

Növény- és állatvilága hasonló összetételű, mint a Kárpátok többi magashegysége, de több sehol máshol elő nem forduló (endemikus) növényfaj is él itt, mint amilyen például a radnai habszegfű (Lychnis nivalis) is.

Állatvilága

Megtalálható itt szinte minden, a Kárpátokra jellemző nagyvad, így többek között a farkas, gímszarvas, medve, róka, vaddisznó, zerge és számos kisemlős is, mint például az 1970-es években Franciaországból betelepített mormota, vagy a havasi cickány, madár, hüllő és kétéltű is, valamint a ritka nyírfajd.

A Radnai-havasok zergeállománya sajnos a mértéktelen orvvadászat miatt a 20. század elejére kiveszett a hegységből. Az 1960-as és 1970-es években megkezdődött a faj visszatelepítése, ezáltal az 1980-as évek végére egy egészséges populáció alakult ki. Azonban az 1990-es években megfelelő védelem híján a nagyarányú orvvadászat miatt az állomány ismét drasztikusan megfogyatkozott. Mára a zergék száma ismét 100 fölé emelkedett, ez azonban még mindig csak a fele annak, amit a rendelkezésre álló terület nagysága megengedne.

Galéria

Nyírfajd
Havasi cickány (Sorex alpinus)
Havasi pocok (Microtus nivalis)
Mormota
Barna medve
Európai farkas
Zerge

Növényvilága

A hegység területén számos havasi virág él: április-május körül lila színbe borítja a tájat a sáfrány, júniusban pedig az erdélyi havasszépe (Rhododendron kotschyi) (wd) virít egész hegyoldalakon át, de a havasi kökörcsin, a lila törpe kankalin (Primula minima), a kárpáti harangvirág, a kék encian (Gentiana clusii), különféle tárnicsok és még sok más alpesi virág is megtalálható itt, a mészköves területeken pedig a havasi boglárka és a havasi gyopár.