Rádos

Rádos (Roadeș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Szászbuda
Rang	falu
Községközpont	Szászbuda
Irányítószám	507038
Körzethívószám	+40 x68[1]
SIRUTA-kód	40740
Népesség
Népesség	312 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	37 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	552 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 07′ 39″, k. h. 25° 06′ 33″46.127389, 25.10913846.127389°N 25.109138°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 39″, k. h. 25° 06′ 33″46.127389, 25.10913846.127389°N 25.109138°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Rádos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Rádos (románul Roadeș, németül Radeln) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.

Fekvése

Segesvártól 40 km-re délkeletre fekszik. Közigazgatásilag Szászbuda községhez tartozik, a községközponttól 5 km-re északkeletre van.

Története

Oklevélben legelőször 1356-ban említik, mikor Geubel fia Jakobus geréb panaszt tesz az erdélyi vajdánál a rádosi és öt más falubeli szászok viselkedése miatt, akik betörtek héjjasfalvi birtokára. 1469-ben a segesvári tanács arra kéri a nagyszebeni tanácsot, hogy Rádost és Mesét mentesítse az adók alól, mivel tűzvészek pusztították. 1476-ban a rádosiak eladtak egy rétet a homoródbeneieknek, amelyből évszázadokig tartó határvita alakul ki.^[3]

Nagytemploma a 14. századra datálható és a 15. század végén kezdték meg erődítését. 1500 körül Rádos Segesvárszékhez tartozott, 58 gazdával, egy tanítóval és három pásztorral. 1532-ben már 72 háztartás volt. A 17. század elején a közeli, pestis által megtizedelt Zoltánból a túlélők Rádosra költöztek. 1663-ban Apafi és török zsoldosai megszállták a falut. 1671-ben 100 gazda, 12 szegény és 20 özvegyasszony élt Rádoson. 1801-ben és 1856-ban tűzvészek pusztították.^[3]

1910-ben 715, többségben német lakosa volt, jelentős román és cigány kisebbséggel. 1876-tól a trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott.

2016. február 14-én az erődtemplom tornyának egy része leomlott.^[4]

Leírása

Fő látnivalója a 15. századi gótikus rádosi erődtemplom, melyet zömök négyszögletes tornyokkal ellátott kerítőfal határol. A 16. század óta nem végeztek nagyobb felújítási vagy módosítási munkálatokat rajta, ezért kulturális értéke jelentős. A templom berendezésének legértékesebb darabja az 1533 körül készült szárnyas oltár volt, ezt a romosodó templomból 2002-ben Nagyszebenbe szállították.

Jegyzetek