Pireneusi zerge

Pireneusi zerge
Rupicapra pyrenaica pyrenaica
Rupicapra pyrenaica pyrenaica
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Kecskeformák (Caprinae)
Nemzetség: Naemorhedini
Nem: Zergék (Rupicapra)
Garsault, 1764
Faj: R. pyrenaica
Tudományos név
Rupicapra pyrenaica
(Bonaparte, 1845)
Szinonimák
  • Rupicapra rupicapra pyrenaica Bonaparte, 1845
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pireneusi zerge témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pireneusi zerge témájú médiaállományokat és Pireneusi zerge témájú kategóriát.

A pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

A zerge (Rupricapra rupricapra) legközelebbi rokona; korábban eme állat alfajának számított Rupicapra rupicapra pyrenaica név alatt.

Előfordulása

A pireneusi zerge előfordulási területe magába foglalja a Spanyolországhoz tartozó Kantábriát, a Pireneusok déli oldalait, beleértve Franciaország déli határvidékét, valamint Olaszország déli és középső részeit. 2021-ben világszerte 50 000 példányáról tudnak a szakértők.

Alfajai

Jelenleg 3 elismert alfaja van:

  • abruzzói zerge (Rupicapra pyrenaica ornata) Neumann, 1899 - kihalással fenyegetett alfaj. Kizárólag Olaszország déli és középső részein található meg, ilyen hely az Abruzzói Nemzeti Park is. Ottani populációja nem éri el a 300 egyedet, bár az stabilnak mondható. A faj megőrzése érdekében egyes egyedeket európai állatkertekben is tartanak.
  • kantábriai pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica parva) (Cabrera, 1914) - Spanyolországban endemikus.
  • igazi pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica pyrenaica) (Bonaparte, 1845) - a Pireneusokban fordul elő, főleg Spanyolország északi részén, de a francia határon és Andorrában is. Egyedszámát 2002-ben mintegy 25 000 egyedre becsülték, de az egyedszám változásairól nincsenek információk.

Megjelenése

Nagyon hasonlít a zergéhez, szőrzete valamivel vörösebb annál, a nyakán és a hasán levő fehér folt pedig kiterjedtebb. Körülbelül 80 centiméteres marmagasságú. Mindkét nemnek van szarva, amely hátrafelé hajlik és elérheti a 20 centimétert is.

Életmódja

Akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható; ahol főleg perjefélékkel táplálkozik, de étrendjét kiegészíti zuzmókkal és rügyekkel.

Szaporodása

A vemhesség átlagosan 23-24 hétig tart, ennek végén 1 gida jön világra.[1]

Képek

  • Rupicapra pyrenaica ornata
    Rupicapra pyrenaica ornata
  • Rupicapra pyrenaica parva
    Rupicapra pyrenaica parva
  • Rupicapra pyrenaica pyrenaica
    Rupicapra pyrenaica pyrenaica

Jegyzetek

  1. http://www.earthsendangered.com/profile.asp?gr=M&sp=68#:~:text=The%20Apennine%20chamois%20is%20a,each%20year%2C%20never%20falling%20off.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
  • Haack, M. 2002. "Rupicapra pyrenaica". Animal Diversity Web. Accessed February 20, 2006.
  • Pérez, T., Albornoz, J. & Domínguez, A. (2002). Phylogeography of chamois (Rupicapra spp.) inferred from microsatellites. Mol Phylogenet Evol. 25, 524–534.
  • Pérez-Barbería, F. J., García-González, R. (2004). "Rebeco – Rupicapra pyrenaica." Enciclopedia Virtual de los Vertebrados Españoles. Carrascal, L. M., Salvador, A. (Eds.). Museo Nacional de Ciencias Naturales. Madrid, Spain.
  • Rupicapra pyrenaica in Mammal Species of the World. Wilson, Don E. & Reeder, DeeAnn M. (Editors) 2005. Mammal Species of the World – A Taxonomic and Geographic Reference. Third edition. ISBN 0-8018-8221-4. - habár csak 2 alfajt mutat

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyrenean chamois című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap