Phönix C.I

Phönix C.I

Funkciófelderítő
GyártóPhönix Flugzeugwerke
Gyártási darabszám142
RendszeresítőkOsztrák–Magyar Monarchia

Szolgálatba állítás1918
Szolgálatból kivonva1920-as évek
A Wikimédia Commons tartalmaz Phönix C.I témájú médiaállományokat.

A Phönix C.I az Osztrák–Magyar Monarchia kétüléses felderítő repülőgépe volt az első világháborúban.

Története

Az osztrák Phönix Flugzeugwerke licenc alapján gyártotta a német Hansa-Brandenburg C.II kétfedelű, kétüléses felderítő repülőgépet. A cég mérnökei ennek alapján tervezték meg a több szempontból javított saját változatukat. A kétfedelű gép felső szárnya valamivel nagyobb volt az alsónál és jellegzetes, V alakú tartók kötötték össze a kettőt. Erőteljes, 230 lóerős motorja 175 km/hrás sebességet tett lehetővé, amivel nagyobb magasságokban még a Sopwith Camelt is képes volt lehagyni; így nem feltétlenül volt szüksége vadászkíséretre a bevetéseken. Külsejében hasonlított a többi felderítő repülőgépre; nagy felületű hátsó vezérsíkja jó manőverezést tett lehetővé, futóműként pedig két viszonylag nagy kerék szolgált. A repülőt a felderítőgépeknél akkor még szokatlanul jól fegyverezték fel: nem csak a megfigyelő ülésénél volt egy forgatható, 8 mm-es Schwarzlose géppuska, hanem a motorház oldalára is felszereltek egy fix állásút, amit a pilóta működtetett.

1917-es szolgálatba állítása után az osztrák–magyar légierő elsődleges felderítő repülőgépe lett. Ezenkívül tüzérségi tűzirányítói, bombázói, földi támogatói feladatokat is képes volt ellátni. Szükség esetén négy 12 kg-os vagy két 25 kg-os bombát vihetett magával.

A hadvezetés 565 Phönix C.I-et rendelt; a háború végéig ebből a gyár 110-et készített el. A magyar Lloyd Repülőgépgyárnál és az Ungarische Flugzeugwerke AG-nál is megrendelték a típus gyártását, de a harctérre ezek már nem kerültek. Az utolsó Phönix C.I 1918. október 1-én került a csapatokhoz. A háború után a svéd légierő vásárolt 32 Phönix C.I-et.

A legsikeresebb olasz ászpilótát, a 34 légi győzelmet elért Francesco Baraccát egy Phönix C.I-es megfigyelője lőtte le 1918. június 19-én.

Műszaki paraméterei

  • személyzet: 2 fő
  • szárnyfesztávolság: 11 m (felső), 8,6 m (alsó)
  • törzshossz: 7,52 m
  • magasság: 2,95 m
  • üres súly: 820 kg
  • felszállósúly: 1240 kg
  • maximális sebesség: 175 km/h
  • maximális magasság: 5400 m
  • hatótáv: 260 km
  • hajtómű: 1 db 230 lóerős hathengeres, soros, vízhűtéses Hiero 6 motor
  • fegyverzet: 2 db 8 mm-es Schwarzlose géppuska

Rendszeresítő országok

Források

  • Phönic C.I Reconnaisance Biplane Fighter (1917) Military Factory
  • Phönix C.I Theaerodrome.com
  • Justin D. Murphy: Military Aircraft, Origins to 1918: An Illustrated History of Their Impact
Sablon:Első világháborús német és osztrák-magyar vadászrepülők és felderítő repülőgépek
  • m
  • v
  • sz
Első világháborús német és osztrák-magyar vadászrepülők és felderítő repülőgépek
Német repülőgépek
Albatros D.I · Albatros D.II · Albatros D.III · Albatros D.IV · Albatros D.V · Aviatik C.VI · Daimler L.6 · Fokker D.I · Fokker D.II · Fokker D.III · Fokker D.IV · Fokker D.V · Fokker D.VI · Fokker D.VII · Fokker D.VIII · Fokker Dr.I · Fokker E.I · Fokker E.III · Fokker E.IV · Fokker E.V · Fokker F.I · Halberstadt D.II · Junkers D.I · Kondor D.VI · Kondor E.III · Naglo D.II · Pfalz D.III · Pfalz D.XII · Pfalz Dr.I · Pfalz E.I · Pfalz E.II · Roland D.II · Roland D.VI · Siemens-Schuckert D.I · Siemens-Schuckert D.II · Siemens-Schuckert D.III · Siemens-Schuckert D.IV · Zeppelin-Lindau D.I
AEG C.II · AGO C.I · AGO C.II · AGO C.IV · Albatros B.I · Albatros B.II · Albatros C.I · Albatros C.III · Albatros C.V Albatros C.VII · Albatros C.IX · Albatros C.X · Albatros C.XII · Aviatik B.I · Aviatik C.I · Hansa-Brandenburg W.12 · Hansa-Brandenburg C.I · DFW B.I DFW C.V · Etrich Taube · Halberstadt CL.II · Halberstadt CL.IV · Hannover CL.II · Hannover CL.III · Junkers J.I · LVG B.I · LVG C.II · Rumpler C.I · Rumpler C.IV · Rumpler Taube
Osztrák-magyar repülőgépek
Nemzetközi katalógusok
  • Hadtudomány Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap