Pallavicini Alfonz Károly

Pallavicini Alfonz Károly (Bécs, 1883. november 10. – Bécs, 1958. január 18.) magyar nagybirtokos, felsőházi tag, császári és királyi kamarás; az Aranygyapjas rend lovagja; máltai lovag.

Élete

1883-ban született Bécsben, római katolikus vallású, nagybirtokos családban; apja őrgróf Pallavicini Sándor, az Aranygyapjas rend lovagja és örökös főrendiházi tag volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, egyéves önkéntes katonai szolgálatát pedig a császári és királyi 4. közös huszárezrednél teljesítette. Utána két éven át a müncheni egyetem erdészeti karának hallgatója volt, 1907-ben pedig átvette saját szilvásváradi birtoka, illetve a mindszent–algyői hitbizományi uradalom vezetését, ezáltal a gazdálkodásnak élt az első világháború kitöréséig.

A háborús mozgósításkor bevonult és eleinte mint parancsőrtiszt teljesített szolgálatot, majd ezrede kötelékében szolgált tovább és 1918 őszén mint kapitány szerelt le. A háborúban megsebesült és vitéz magatartásáért több kitüntetésben részesült. Tulajdonosa volt a III. osztályú katonai érdemkeresztnek, a Signum Laudis két fokozatának és a II. osztályú német vaskeresztnek is.

A bolsevizmus idején Szegedre ment, ahol kezdettől tevékeny részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. Később visszatért birtokaira, és sokáig csak a gazdálkodásnak élt. A megyei közéletbe már viszonylag korán bekapcsolódott – Csongrád vármegye törvényhatósági bizottságában örökös taggá is megválasztották, elnöke volt a Hármas Algyői Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak, illetve alelnöke a Szegedi Ármentesltő és Belvízszabályozó Társulatnak. Az országos politikai életbe csak viszonylag későn kapcsolódott be: az 1930-as évek végén lett a parlamenti felsőház tagja, mint az örökösjogú főrendi családok képviselőinek egyike.

Jegyzetek

Források

• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. március 8.
• Pallavicini Alfonz Károly oldala a Magyar Nemzeti Névtér adatbázisában; hozzáférés: 2024. február 4.
• Pallavicini Alfonz Károly oldala a Petőfi Irodalmi Múzeum adatbázisában; hozzáférés: 2024. február 4.