Pétervárad

Pétervárad (Петроварадин / Petrovaradin)
A péterváradi vár
Pétervárad címere
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bácskai
Község	Újvidék
Rang	városi jellegű település
Irányítószám	21131 21132 21133
Körzethívószám	+381 21
Népesség
Teljes népesség	14 810 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség	514 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	85 m
Terület	27,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′, k. h. 19° 52′45.25, 19.86666666666745.250000°N 19.866667°EKoordináták: é. sz. 45° 15′, k. h. 19° 52′45.25, 19.86666666666745.250000°N 19.866667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pétervárad témájú médiaállományokat.

Pétervárad (szerbül Петроварадин / Petrovaradin, horvátul Petrovaradin, németül Peterwardein, latinul Varadinum Petri) város Szerbiában, a Vajdaságban, Újvidékkel szemben, a Duna szerémségi oldalán. Mára már szinte egybenőtt Újvidékkel, bár külön önkormányzata van és külön községet is alkot Újvidék városi községen belül, amelyhez még négy település tartozik.

Pétervárad község települései

• Bakolc (Буковац / Bukovac)
• Kamanc (Сремска Каменица / Sremska Kamenica) – Újvidék városrésze
• Ledince (Лединци / Ledinci)
• Óledince (Стари Лединци / Stari Ledinci)

Nevének eredete

Pétervárad a nevét onnan kapta, hogy az uradalom birtokosa Töre fia Péter (a Bánk bán Petur bánja) volt, aki 1213-ban Gertrúd királyné meggyilkolása miatt veszítette életét és birtokait. A név utótagja „kis vár” jelentésű.

Története

1237-ben említik először Peturwarod néven. A római korban Cusum-nak, majd Acumincum-nak nevezett település volt itt.

Ma is álló vára a ciszterci apátságé, majd 1439-ben Albert magyar király Garai Jánosnak adta.

Az 1440–1441-es harcokban Újlaki Miklós foglalta el, majd újra a Garaiaké lett.

1463-ban itt kötött szövetséget Mátyás király Velencével a török ellen.

1526. július 15-én a várost elfoglalta a török, míg a várat 12 napi kemény ostrommal csak július 27-én tudta bevenni (lásd: Pétervárad elfoglalása, Péterváradi harcok).

1688-ban Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai felszabadították, de 1694. őszén Ali pasa ismét elfoglalta, majd Caprara közeledtére visszavonult. 1692-ben kezdték építeni a ma is látható erődítményt, amely a XVIII. században Magyarország legmodernebb és legnagyobb vára volt. (Az építkezés egészen 1780-ig elhúzódott.)

1716. augusztus 5-én itt aratott nagy győzelmet Savoyai Jenő a török felett.

Kegykápolnáját a bécsi Breiner család építtette egy török építmény felhasználásával 1716-ban annak emlékére, hogy a török itt gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel Breiner tábornokot 1716-ban. A kápolnát a Havas Boldogasszony kegyképe díszíti, híres Mária-kegyhely katolikus búcsújáró hely.

1849. június 5-én Kiss Pál honvédtábornok kapta meg az erőd parancsnokságát Vukovics Sebő miniszter javaslatára. Az esemény hatására kisebb összetűzésbe került a várat felszabadító Perczel Mórral, hisz ő öccsének, Perczel Miklósnak akarta e tisztséget. Kiss Pál parancsnokságával a vár 1849. szeptember 7-én, egy meg nem érkezett levél miatt feltétel nélkül kapitulált. A honvédség IX. hadteste, azaz 5800 főnyi katonaság tette le a fegyvert, 200 tábori és várágyú került a császáriak kezébe. A legénység még aznap, vagy az elkövetkezendő napokban elvonulhatott. Kiss Pált és a tisztek egy részét (180 fő) november 7-éig fogva tartották. Pétervárad tehát a szabadságharc utolsó előtti védőbástyája volt Komárom előtt.

1883-ban vasúti híd épült a Dunán.

A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (illetve a Jugoszláv Királyság) része lett mint a Dunai Bánság egyik városa.

A második világháború alatt, 1941-1944. között a tengelyhatalmak elfoglalták és a Független Horvát Államhoz csatolták.

A világháború után Vajdaság Autonóm Tartomány része lett.

1980-1989. között önálló község, 1989-2002. között Újvidék község része, 2002. óta formálisan léteznek önálló községi hivatalai, de Újvidék város^[2] egyik községeként alárendelt szerepű. 2008-ban felerősödött a törekvés a város lakói között, hogy az újvidéki városi igazgatással szemben ismét önálló község legyenek.

Népesség

Demográfiai változások

Etnikai összetétel

Híres emberek

• Itt született 1801. október 16-án gr. Josip Jelačić horvát bán, császári altábornagy
• Itt végezték ki 1946. november 5-én vitéz Szombathelyi Ferencet

Képek

Péterváradi vár

• 
  A vár a Duna-hídról nézve
• 
  A vár bejárata
• 
  A vár terasza
• 
  A híres fordított óra
• 
  A várfal
• 
  Alagútrendszer
• 
  Az Exit fesztivál hirdetménye

Templomok

• 
  A Havas Boldogasszony templom
• 
  A Szent Rókus templom
• 
  Az ortodox templom

Jegyzetek

További információk

• Pétervárad
• Pétervárad - A Vajdaság települései és címerei Archiválva 2009. június 28-i dátummal a Wayback Machine-ben