Nyílgyökérfélék

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Maranták
Közönséges nyílgyökér
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Osztály: Egyszikűek (Liliopsida) Csoport: Commelinidae Rend: Gyömbérvirágúak (Zingiberales) Család: Nyílgyökérfélék (Marantaceae) R.Br
Legfontosabb nemzetség
Maranta
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Maranták témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Maranták témájú kategóriát.

A nyílgyökérfélék vagy marantafélék (Marantaceae) a gyömbérvirágúak rendjének (Zingiberales) egyik családja. Taxonómiai helyzete a korábbi rendszerekben is hasonló volt. Kládot alkotnak a kannafélék családjával (Cannaceae), így azokat gyakran egy családba egyesítik, és két alcsaládra osztják: Cannoideae és Marantoideae. A nyílgyökér név nem utal semmilyen morfológiai sajátosságra, hanem a növény eredeti indián nevének angolosítása révén jött létre. A család morfológiai sajátosságait az alábbi pontokban összegezve találhatók. Ebbe a családba tartoznak a zebralevélfélék is.

• Lágy szárú évelő, rizómás növények, olykor tekintélyes méretet is elérhetnek, a legtöbbjük viszont alacsony termetű marad. Ismeretesek közöttük liánszerű növények is, melyek a trópusi esőerdők növényei.
• Alaktanilag jól elkülöníthető a levélalap, levélnyél és a -lemez. Az egész családra jellemző bélyeg a levélnyél ízületszerűen megduzzadt, szőrszálakkal borított vége. A levéllemez színbéli változatossága miatt egyes fajok szobai dísznövények lettek.
• A virágzat füzér vagy fejecske. Előfordul az is, hogy a fellevelek hónaljából oldalágak indulnak ki, és bugára emlékeztető virágzatot hoznak létre. A virágok hímnősek és szimmetrikusak, és 5, 3 tagú körből állnak. A takarórendszer pártára és csészelevelekre különül. A csészék megőrzik önállóságukat, de a szirmok alapjuknál összenőve pártacsövet hoznak létre. A szirmok közül a hátsó rendszerint nagyobb a többinél.
• A porzók közül csak egy fertilis, a többi vagy sziromszerű képletté, vagy erősen egyszerűsödött sztaminódiummá alakult. Egyes porzók a pártacső falához nőttek, mások kiszélesedett, megduzzadt párnalevéllé alakultak.
• A magház alsó állású, 3 rekeszű (2 gyakran elcsökevényesedik), a termő bibéje karéjos. A termő által kiválasztott nektár csalogatja a rovarokat, mely a pártacső alján gyűlik össze. A magházból toktermés fejlődik.

A családba 32 nemzetség mintegy 350 faja tartozik. Legnagyobb faj- és egyedszámban Dél-Amerika és Nyugat-Afrika esőerdeiben élnek, Ázsiában a Maláj-félszigeten és Japánban elterjedtek.

Nemzetségek

Az alábbi névlista a The Plant List 1.1 verziójú adatbázisában szereplő, a nyílgyökérfélék családjába sorolt érvényes és elfogadott nemzetségneveket tartalmazza:^[1]

• Afrocalathea
• Calathea – zebralevél
• Cominsia
• Ctenanthe – lándzsadísz,^[2] fésűvirág^[3]
• Donax
• Halopegia
• Haumania
• Hylaeanthe
• Hypselodelphys
• Indianthus
• Ischnosiphon
• Koernickanthe
• Maranta – nyílgyökér^[4]
• Marantochloa
• Megaphrynium
• Monophrynium
• Monophyllanthe
• Monotagma
• Myrosma
• Phacelophrynium
• Phrynium
• Pleiostachya
• Sanblasia
• Saranthe
• Sarcophrynium
• Schumannianthus
• Stachyphrynium
• Stromanthe
• Thalia – vízigyömbér^[5]
• Thaumatococcus
• Trachyphrynium

Jegyzetek