Neubrandenburg

Neubrandenburg
Neubrandenburg címere Neubrandenburg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás	szabad város
Alapítás éve	1248
Polgármester	Silvio Witt (pártonkívüli)
Irányítószám	17033, 17034, 17036
Körzethívószám	0395
Rendszám	NB
Testvérvárosok	Lista Collegno (1965. október 15. – ) Flensburg (1987. november 16. – ) Gladsaxe község (1990. szeptember 11. – ) Koszalin (1974–) Nevers (1973–) Petrozavodszk (1983–) Villejuif (1966–) Jangcsou (1999–) Názáret (1998–)
Népesség
Teljes népesség	63 989 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	788 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	20 m
Terület	85,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 53° 33′ 25″, k. h. 13° 15′ 39″53.556944444444, 13.26083333333353.556944°N 13.260833°EKoordináták: é. sz. 53° 33′ 25″, k. h. 13° 15′ 39″53.556944444444, 13.26083333333353.556944°N 13.260833°E
Neubrandenburg Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése szabad város térképén
Neubrandenburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Neubrandenburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Neubrandenburg Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományának körzeti jogú városa.

Fekvése

A város Mecklenburg-Elő-Pomeránia keleti részén helyezkedik el, Neustrelitztől 31 km-re.

Története

A város alapítási éve 1248. A település 1292-óta Mecklenburg részét képezi. A harmincéves háború és tűzvészek súlyosan érintették.

Itt található a tartomány egyik legteljesebb, épségben maradt középkori erődrendszere: egy 2300 m hosszú és 6–8 m magas kőfallal, három vizesárokkal, tornyokkal és városkapukkal. A belváros a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, a település mintegy 80%-a elpusztult.

Műtörténeti szempontból különösen érdekesek a gótikus városkapuk: a Trepkowi kapu (Treptower Tor), a Stargardi kapu (Stargarder Tor), az Új kapu (Neues Tor) és a legrégebbi, a Friedlandi kapu (Friedländer Tor).

Híres emberek

• Itt született Otto Ernst Remer, SS-katonatiszt, majd politikus.^[2]

Látnivalók

• Középkori erődrendszer
• Városkapuk
• János-templom (Johannis-kirche)
• Szent-György-kórháztemplom (St. Georg-Spitalkirche) - a XV. századból származik
• Mária-templom (Mariakirche)
• Fritz Reuter költő emlékműve és a vele szemben álló kút, melyet a költő egyik művének a jelenetei díszítenek
• Kultúra és az Oktatás Háza (Haus der Kultur und Bildung - HKB) - 1965-ben épült

Jegyzetek

Források

• Matthias Uhl, Henrik Eberle. A Hitler-dosszié. Park Könyvkiadó, 590. o. (2006). ISBN 963-530-716-0 

További információk

• A város hivatalos honlapja

Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!