Nagyárpád

Nagyárpád
Közigazgatás
Település	Pécs
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Nagyárpád Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 02′ 27″, k. h. 18° 14′ 50″46.040833333333, 18.24722222222246.040833°N 18.247222°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 27″, k. h. 18° 14′ 50″46.040833333333, 18.24722222222246.040833°N 18.247222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyárpád témájú médiaállományokat.

Nagyárpád Pécs egyik déli városrésze, mely 1955-ig önálló község volt. Postavölgytől északkeletre fekszik. Tengerszint feletti magassága 130-140 méter.^[1]

Története

A település története a faluval szemközti háromszög alakú dombon kezdődött. Első lakói, az ún. Somogyvár–Vinkovci-kultúra emberei a korai bronzkorban jelentek meg i. e. 1900 körül.^[1] Dióstetői erődített telepük a kor egyik dél-dunántúli központja volt (a helyiek ma is Diós tetőnek nevezik). A korai bronzkorból származó központi település teljes feltárása 1963 és 1967 között történt meg, leletei korszakalkotó fontosságúak.^[2]

A 14. század elején a területen két Árpád nevű falu létezett egymás mellett és mindkettőnek külön temploma volt.^[3] A török hódoltság végén már csak a mai Nagyárpádot jegyezték fel az adóösszeírásokban, a hódoltság végére azonban ez is elnéptelenedett. 1724 előtt kezdett ismét benépesedni délszlávokkal.^[1] Rövidesen németek is megtelepedtek itt, a délszlávok pedig elköltöztek.^[1]

A 21. század elején családi házas városrész.^[1]

Nevének eredete

A mai helységnévben lévő Árpád szóra a honfoglaló magyarok fejedelmére emlékeztet.^[4] A név Nagy- előtagja pedig úgy alakult ki, hogy mikor 1898-ban egységesítették a településneveket, akkor találtak még egy Árpád nevű falut Bihar megyében. Ezért a falu elöljárói Nagyárpádnak nevezték el a települést. Györffy szerint a magyar vezérek Pannonia elfoglalása után, 900-ban telepedtek meg véglegesen egy-egy folyó partvonalánál. Árpád vezér téli szállását Pécs mellett választotta ki, míg nyári szálláshelye, mint arról Anonymus is tudat (tudósít) a Csepel-szigeten feküdt.^[5][1] Természetesen Árpád unokaöccsének, Szabolcsnak (a későbbi fejedelemnek) ugyancsak Pécs közelében, a mai Mecsekszabolcs területén jutott téli szálláshely. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a Pécs melletti Megyert ugyancsak Árpád szálláshelyének tartjuk.

Tömegközlekedése

• 41: Reménypuszta → Nagyárpád → Főpályaudvar
• 41Y: Főpályaudvar – Nagyárpád – Reménypuszta
• 42: Főpályaudvar – Nagyárpád
• 42Y: Főpályaudvar – Nagyárpád
• 43: Főpályaudvar – Nagyárpád – Reménypuszta
• 142: Nagyárpád – Fagyöngy utca

Hivatkozások