Muirhead-egyenlőtlenség

A Muirhead-egyenlőtlenség a számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség általánosításaként ismert a matematikában, az előbbinél jóval több esetben használható.

Az „a-közép”

Bármely valós vektor esetén

a = ( a 1 , , a n ) {\displaystyle a=\left(a_{1},\dots ,a_{n}\right)}

az x1,…,xn számok „a-közepe” [a] a következő:

[ a ] = 1 n ! π x π 1 a 1 x π n a n , {\displaystyle [a]={\frac {1}{n!}}\sum _{\pi }x_{\pi _{1}}^{a_{1}}\cdots x_{\pi _{n}}^{a_{n}},}

ahol az összeg az {1,…,n} számok minden π permutációjára kiterjed.

Az egyenlőtlenség

Két n dimenziós vektort, a-t és b-t tekintve, az összeg szimmetriája miatt feltehető, hogy

a 1 a 2 a n {\displaystyle a_{1}\geq a_{2}\geq \dots \geq a_{n}}
b 1 b 2 b n . {\displaystyle b_{1}\geq b_{2}\geq \dots \geq b_{n}.}

Minden x1,…,xn nemnegatív szám esetén, [a]≤[b] akkor és csak akkor, ha a következő állítások igazak:

a 1 b 1 {\displaystyle a_{1}\leq b_{1}}
a 1 + a 2 b 1 + b 2 {\displaystyle a_{1}+a_{2}\leq b_{1}+b_{2}}
a 1 + a 2 + a 3 b 1 + b 2 + b 3 {\displaystyle a_{1}+a_{2}+a_{3}\leq b_{1}+b_{2}+b_{3}}
{\displaystyle \qquad \vdots \qquad \vdots \qquad \vdots \qquad \vdots }
a 1 + + a n 1 b 1 + + b n 1 {\displaystyle a_{1}+\cdots +a_{n-1}\leq b_{1}+\cdots +b_{n-1}}
a 1 + + a n = b 1 + + b n . {\displaystyle a_{1}+\cdots +a_{n}=b_{1}+\cdots +b_{n}.}

A számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség származtatása

Legyen a két vektor, a és b, a következő:

a = ( 1 n , 1 n , , 1 n ) {\displaystyle a=\left({\frac {1}{n}},{\frac {1}{n}},\dots ,{\frac {1}{n}}\right)}
b = ( 1 , 0 , 0 , , 0 ) . {\displaystyle b=\left(1,0,0,\dots ,0\right).}

A fenti két vektorra teljesül a Muirhead-egyenlőtlenség, tehát bármilyen nemnegatív szám n-esre igaz, hogy [a]≤[b], hiszen

a 1 b 1 {\displaystyle a_{1}\leq b_{1}}
a 1 + a 2 b 1 + b 2 {\displaystyle a_{1}+a_{2}\leq b_{1}+b_{2}}
{\displaystyle \qquad \vdots \qquad \vdots \qquad \vdots }
a 1 + a 2 + + a n 1 b 1 + b 2 + + b n 1 {\displaystyle a_{1}+a_{2}+\dots +a_{n-1}\leq b_{1}+b_{2}+\dots +b_{n-1}}
a 1 + a 2 + + a n = b 1 + b 2 + + b n . {\displaystyle a_{1}+a_{2}+\dots +a_{n}=b_{1}+b_{2}+\dots +b_{n}.}

Ekkor tetszőleges x1,…,xn nemnegatív számok esetén

[ a ] = 1 n ! π x π 1 1 n x π n 1 n = x 1 x 2 x n n {\displaystyle [a]={\frac {1}{n!}}\sum _{\pi }x_{\pi _{1}}^{\frac {1}{n}}\cdots x_{\pi _{n}}^{\frac {1}{n}}={\sqrt[{n}]{x_{1}x_{2}\cdots x_{n}}}}

és

[ b ] = 1 n ! π x π 1 1 x π 2 0 x π n 0 = 1 n ( x 1 + x 2 + + x n ) , {\displaystyle [b]={\frac {1}{n!}}\sum _{\pi }x_{\pi _{1}}^{1}x_{\pi _{2}}^{0}\cdots x_{\pi _{n}}^{0}={\frac {1}{n}}\left(x_{1}+x_{2}+\dots +x_{n}\right),}

hiszen minden xi-t összeadunk (n-1)!-szor, majd elosztunk n!-sal, így minden számot 1 n {\displaystyle {\frac {1}{n}}} -szer adunk az összeghez. Ezekből következik, hogy

x 1 x 2 x n n 1 n ( x 1 + x 2 + + x n ) . {\displaystyle {\sqrt[{n}]{x_{1}x_{2}\cdots x_{n}}}\leq {\frac {1}{n}}\left(x_{1}+x_{2}+\dots +x_{n}\right).}

További információk

  • Combinatorial Theory by John N. Guidi, based on lectures given by Gian-Carlo Rota in 1998, MIT Copy Technology Center, 2002.
  • Kiran Kedlaya's guide to solving inequalities at [1].
  • Simple explanation with examples
  • Reference on PlanetMath (Muirhead's theorem) Archiválva 2007. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap