Motesic

Motesic (Motešice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1308
PolgármesterMartin Mach
Irányítószám913 26
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség782 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság291 m
Terület17,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 18° 11′ 10″48.83055556, 18.1861111148.830556°N 18.186111°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 18° 11′ 10″48.83055556, 18.1861111148.830556°N 18.186111°E
Motesic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Motesic témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Motesic (szlovákul Motešice) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban. Alsó- és Felsőmotesic egyesítése. Bánpetri tartozik hozzá. Régi neve Majtény.[2]

Fekvése

Trencséntől 23 km-re délkeletre fekszik.

Története

A település neve 1208-ban bukkan fel először amikor az ide vezető utat via Motihe alakban említik. 1265-ben a település nemeseit "nobiles de Moythe" néven említik. 1275-ben "Villa Moytech", 1300-ban "posessio Moythen" néven szerepel az írott forrásokban.

Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék "plebanus Joannes de Maytis" alakban említi a falu papját. 1334-ben a faluba vezető út "via Bazna usque villam Moythyn" néven szerepel. 1338-ban a divéki Folkmar család birtoka, ekkor "terra Moythih" alakban említik.

A község nemesei közül a divéki eredetű Motesici, vagy más néven Majthényi család emelkedett a legmagasabbra. A család nagyságát Majthényi György alapozta meg, aki 1434-ben hadi szolgáltaiért Luxemburgi Zsigmondtól megkapta Keselőkő várát. A család előnevét is a várról vette, címerüket 1488-ban Corvin János adományozta. II. Ferdinándtól 1631-ben bárói rangot kaptak.

A falu 1482-ben szerepel először írott forrásban Motesic alakban. A 16. században Alsó- és Felsőmotesicként már két falu állt ezen a területen. 1598-ban Felsőmotesicet Superior Motesícz néven említik.

Vályi András szerint "MOTESICZ. Alsó, és Felső Motesicz. Két tót falu Trentsén Várm. Alsónak földes Urai több Urak, Felsőnek pedig Motesiczky Uraság, a’ kinek Kastéllyával ékes, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek egymáshoz 1/4 órányira, földgyeik jók, vagyonnyaik külömbfélék."[3]

Fényes Elek szerint "Motesicz (Alsó), tót falu, Trencsén, az uj rend szerint Nyitra vmegyében, a szileziai országutban, 169 kath., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. Moteseczky."[4] "Motesicz (Felső), tót falu, az elébbeni faluhoz közel, 195 kath. lak. Szép kastély. Itt fekete márványt ásnak. F. u. a Motesiczky család."[4]

A 19. század végén faárugyárral, postahivatallal és postatakarékpénztárral is rendelkezett. A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban Alsómotesicnek 158 lakosából 132 szlovák, 16 német, 2 magyar, 4 egyéb anyanyelvű és 4 csecsemő, míg Felsőmotesicnek 401 lakosából 340 szlovák, 24 német, 12 magyar, 12 egyéb anyanyelvű, 1 idegen és 12 csecsemő volt. Bánpetri 130 lakosából 121 szlovák és 3 német anyanyelvű, 6 csecsemő volt.

1910-ben Alsómotesicnek 144 lakosából 140 szlovák, 3 magyar és 1 német, míg Felsőmotesicnek 510 lakosából 471 szlovák, 22 magyar, 10 német és 7 egyéb nemzetiségű volt. Bánpetri 412 lakosából 398 szlovák, 9 magyar és 5 német volt.

2001-ben 812 lakosából 797 szlovák volt.

2011-ben 786 lakosából 762 szlovák, 9 cseh, 2 egyéb, 1-1 ukrán és morba, illetve 11 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

  • Itt született 1737-ben Motesiczky Judit, ifj. Sallér István nádori ítélőmester felesége, Festetics György (1755–1819) a keszthelyi Georgikon alapítójának anyósa.
  • Alsómotesicen született 1792-ben Kostyál Ádám polgári és nemesi férfiszabó, szabómester, jelmezkészítő.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ A Motesiczky máskép Majthényi család előnevének kérdéséhez. | Turul 1883-1950 | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. március 17.)
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

  • Hivatalos oldal
  • Községinfó
  • Motesic Szlovákia térképén
  • E-obce.sk
Sablon:Trencséni járás
  • m
  • v
  • sz
A Trencséni járás települései
Trencsén (Trenčín)
Szlovákia zászlaja
Szlovákia zászlaja
Adamóckohanóc (Adamovské Kochanovce) · Alsószúcs (Dolná Súča) · Barátszabadi (Mníchova Lehota) · Bercsény (Svinná) · Bérces (Dolná Poruba) · Bobót (Bobot) · Bodóka (Krivosúd-Bodovka) · Cobolyfalu (Soblahov) · Drétoma (Drietoma) · Felsőszernye (Horné Srnie) · Felsőszúcs (Horná Súča) · Hornyán (Horňany) · Hőlak (Trenčianska Teplá) · Ivánháza (Ivanovce) · Melcsicmogyoród (Melčice–Lieskové) · Motesic (Motešice) · Nagybiróc (Veľké Bierovce) · Nagyradna (Veľká Hradná) · Nagysziklás (Omšenie) · Nemsó (Nemšová) · Neporác (Neporadza) · Ölved (Trenčianske Jastrabie) · Péterszabadja (Petrova Lehota) · Szelec (Selec) · Szúcsgyertyános (Hrabovka) · Tarajosvelcsőc (Chocholná-Velčice) · Tornyos (Trenčianska Turná) · Trencsénmitta (Trenčianske Mitice) · Trencsénsztankóc (Trenčianske Stankovce) · Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) · Trencséntölgyes (Dubodiel) · Vágapáti (Opatovce) · Vágcsütörtök (Štvrtok) · Vágegyháza-Alsózáros (Kostolná-Záriečie) · Vágsziklás (Skalka nad Váhom) · Vágzamárd (Zamarovce)