Lustenau : Fekvése, Történelme, Sport, Magyar vonatkozás Wikipédia, a szabad enciklopédia

Lustenau

Szent Péter és Szent Pál templom

Lustenau címere

Közigazgatás

Ország

Ausztria

Tartomány

Vorarlberg

Kerület

Dornbirn

Járás

Dornbirni járás

Polgármester

Hans-Dieter Grabher

Irányítószám

6890, 6893

Körzethívószám

05577

Forgalmi rendszám

Népesség

Teljes népesség

23 579 fő (2022. jan. 1.)^[1]

Népsűrűség

909 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

404 m

Terület

22,55 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Térkép

Elhelyezkedése

Elhelyezkedése

é. sz. 47° 25′ 38″, k. h. 9° 40′ 16″47.4271, 9.6711447.427100°N 9.671140°EKoordináták: é. sz. 47° 25′ 38″, k. h. 9° 40′ 16″47.4271, 9.6711447.427100°N 9.671140°E

Lustenau weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Lustenau témájú médiaállományokat.

Sablon • Wikidata • Segítség

Lustenau város Ausztriában, Vorarlberg tartományban. A város lakói elszigetelt tájnyelvet beszélnek. Legnagyobb kisebbsége a török, kb. 1500 fő.

Fekvése

Közvetlenül a svájci határnál, a Rajna mellett, az Öreg-Rajna (Alter-Rhein) torkolatánál található.

Történelme

Első említése 887-ből való, Lustenouua néven. A város csak 1830-tól tartozik végérvényesen Ausztriához, előtte Svájc, illetve (a Német-Római Birodalmon belül) Bajorország birtoka, illetőleg a napóleoni háborúkat követő zűrzavarban rövid időre (1806 körül) független grófság volt. Ferenc Józseftől "Marktgemeinde"-rangot kapott, ma a legnagyobb ilyen Ausztriában.

Sport

A vorarlbergi labdarúgás bölcsőjének tartják.

Magyar vonatkozás

A konstanzi zsinatra (1414-1418) érkező Zsigmond királyt ötezer magyar huszár kísérte, akiket Svájc nem engedett területére, így ők osztrák oldalon maradtak és évekig a város környékén táboroztak. A legenda szerint táboruk nagy közkedveltségnek örvendett a környék hölgyei körében, innen a város neve (magyarul kb. kéjmező).