Lajtapordány

Lajtapordány (Leithaprodersdorf)
Lajtapordány címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Kismartoni járás
Alapítás éve	1232
Polgármester	Martin Radatz (ÖVP)
Irányítószám	2443
Körzethívószám	02255
Forgalmi rendszám	EU
Népesség
Teljes népesség	1212 fő (2022. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	196 m
Terület	19,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 56′ 16″, k. h. 16° 28′ 43″47.937777777778, 16.47861111111147.937778°N 16.478611°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 16″, k. h. 16° 28′ 43″47.937777777778, 16.47861111111147.937778°N 16.478611°E
Lajtapordány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lajtapordány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lajtapordány (németül Leithaprodersdorf) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Kismartoni járásban.

Fekvése

Kismartontól 16 km-re északnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv Prodan személynévből származik magyar névadással.

Története

A község területén már a kőkorszakban is éltek emberek, ezt bizonyítják a Wörth mocsárban előkerült kőbalta töredékek. A korai és késői bronzkor időszakából az Edelseeäcker mocsár területén mintegy 200 sírt találtak a szakemberek. A korai bronzkor zsugorított helyzetű sírjai az i. e. 2300 és 2000 közötti lajtapordányi csoporthoz és az i. e. 2000 és 1800 közötti wieselburgi kultúrához tartoznak. A késő bronzkori 80 urnás sír az i .e. 1300 és 1000 közötti időből származik, talán egy csata áldozatainak sírjai.

Területe a római korban is sűrűn lakott volt. Két nagyobb település a hozzá tartozó temetővel, valamint őrtorony maradványai kerültek itt elő. A sírköveken található nevek az 1. századtól a 3. századig lakott vegyes lakosságú római-kelta telepekre utalnak. A falu területén a 8. – 9. században jelentős avar település volt, határában nagy avar-kori temetőt tártak fel. A honfoglalás után besenyő határtelepülés lett.

A település várának első írásos említése 1232-ből származik "castrum Pordan" néven, a Gut-Keled nembéli Móric fia Péter tulajdona. A vár 1200 körül épült vizivár volt, mely kisebb római erődre épült, 1273-ban II. Ottokár cseh király csapatai pusztították el. A falu keleti részén a lorettomi út mellett a sáncok nyomai ma is láthatók. 1285-ben IV. László magyar király "Parda" falut a heiligenkreuzi apátságnak adta. Temploma is ekkor épült, de a török 1683-ban lerombolta és csak a torony maradt meg belőle. Ez ma a falutól távoli temetőben áll.

A falu 1377-ben a Kanizsai család birtoka, Szarvkő várának tartozéka lett. 1395-ben "Ewrpordan", 1412-ben "Proderstarff" néven említik a korabeli források. A török 1529-ben és 1532-ben is elpusztította, de a falu félreeső fekvése egészen 1683-ig megkímélte a hadak nagyobb dúlásaitól. 1659-ben felépült a falu mai temploma. A Bécs elleni 1683-as török hadjárat során a település teljesen elpusztult, ekkor dőlt romba ősi temploma is. Lakói a hegyek közé menekültek. 1702-ben a szarvkői uradalommal együtt az Esterházy család birtoka lett. 1705-ben mint a császárpárti család tulajdonát a kuruc hadak fosztották ki. Lakói újra a Lajta-hegység erdeiben kerestek menedéket. Alig ért véget a kuruc felkelés 1713-ban súlyos pestisjárvány pusztított. Ezután békés idők következtek, melyeknek az 1809-es francia megszállás vetett véget.

Vályi András szerint " PORDÉNY. Magyar falu Sopron Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és kevés evangyélikusok, fekszik Egyedhez közel, mellynek filiája; lakosai különös erköltsű lovakat tartanak, erdeje, szőleje nints, síkos határja 2 nyomásbéli, leginkább búzát, árpát, zabot, kukoritzát terem."^[2]

Fényes Elek szerint " Lajta-Pordány ném. Prodersdorf, német falu, Sopron vmegyében, Ausztria határszélén, Sopronhoz északra 4 mfd., a Lajta mellett. Van 107 háza, 737 kath. lakosa, paroch. egyháza, 1615 6/8 hold szántófölde, 555 hold rétje, 1220 5/8 kapa szőlője, 19 h. káposztása, 626 h. legelője, 134 h. urbéri erdeje, 111 h. uradalmi ligetje, 30 hold kerte. Földe meglehetős. Bora csekély. Jövedelmes malom a Lajtán. Harminczad. F. u. hg. Eszterházy."^[3]

1910-ben 821, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Kismartoni járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A második világháborúban a visszavonuló német csapatok a Lajta hídját felrobbantották, a bevonuló orosz csapatok pedig kifosztották a falut. A háború során 31 lakos esett el, 19-en pedig eltűntek. 1971-ben Lorettom, Lajtaszék és Lajtapordány egy nagyközségben egyesült. Lajtapordány 1990. január 1. óta újra önálló község.

Nevezetességei

• A falu délnyugati végén fekszik a római alapok felhasználásával épült kora középkori vízivár.A legbelső védett terület egy majdnem kör alakú várdomb, ezt két széles vizesárok és három alacsony sánc övezi. A várdomb közepén egy épület alapköveinek maradványait lehet látni.
• Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelt plébániatemploma 1659-ben épült, főoltárképét Maurer Ignác festette 1807-ben.
• A falutól távoli temetőben áll a középkori Szent István vértanú tiszteletére szentelt templom fennmaradt tornya.
• Határában a „Győri kereszt” Pálffy Miklósról emlékezik meg, aki 1598. március 29-én visszafoglalta a győri várat a töröktől.
• A falu határában levő parkban kénes gyógyfürdő van, épülete 1860-ban épült ki.

Képgaléria

További információk

• Turisztikai honlap Archiválva 2010. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hivatalos oldal
• A község az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
• Magyar katolikus lexikon
• Lajtapordány a magyar várak honlapján^{[halott link]}

Jegyzetek

1. ↑ Osztrák Statisztikai Hivatal: Bevölkerung am 1.1.2021 nach Ortschaften (Gebietsstand 1.1.2021)
2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.