Kristóffy József

Ez a szócikk a magyar politikusról, belügyminiszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Kristóffy József (diplomata).
Kristóffy József
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1905. június 18. – 1906. április 8.
ElődTisza István
UtódAndrássy Gyula

Született1857. szeptember 17.
Makó
Elhunyt1928. március 29. (70 évesen)
Budapest[1]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Párt

GyermekeiKristóffy József
Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristóffy József témájú médiaállományokat.
Kristóffy emléktáblája szülővárosában, Makón

Csejtei Kristóffy József Mihály András (Makó, 1857. szeptember 7. – Budapest, 1928. március 29.) szabadelvű párti politikus, a Fejérváry-kormány belügyminisztere.

Családja

Az erdélyi örmény Kristóffi család leszármazottja.[2] Apja csejtei Kristóffy József, Csanád megye főjegyzője, anyja Felberbauer Aurélia.[3] Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, a jogtudományok felé orientálódva.

Életpályája

1880-tól 1883-ig Csanád vármegye aljegyzője volt. 1904 januárjában megválasztották Szatmár vármegye főispánjává, ezért a nagylaki kerület országgyűlési képviseletéről lemondani kényszerült.[4] Megyei és állami tisztségviselőként dolgozott, a Szabadelvű Párt képviselőjeként Tisza István nevezte ki főispánnak. Később Fejérváry Géza kormányában ő töltötte be a belügyminiszteri tisztséget (1905. június 18.1906. április 8.). A kormány programjában szerepelt az általános titkos választójog terve. Összeütközésbe került a vármegyékkel adók megtagadása miatt, a koalíció megalakulásakor pedig már túl nagy volt ellenzőinek száma, és habár a Szociáldemokrata Párttal próbált szövetségre lépni (Kristóffy-Garami paktum), de ez nem sikerült, és 1906-ban távoznia kellett a minisztérium éléről. Utána még kapcsolatban maradt Ferenc Ferdinánd "műhelyével", ahol demokratikusabb követeléseket próbált érvényesíteni kisebb pártokkal. 1911-ben egy időközi választáson újra országgyűlési képviselő lett, amiről 1913 decemberében lemondott és végleg visszavonult a politikai élettől. Fia Kristóffy József diplomata, a második világháború évei alatt volt moszkvai és koppenhágai követünk.[5]

Művei

  • A választójogi harc (Budapest, 1910)
  • Választójogi beszédek (Budapest, év nélkül);
  • 1927-ben jelent meg életművét és álláspontjait tartalmazó terjedelmes műve, amely a Magyarország kálváriája ; Az összeomlás útja címet viselte.

Jegyzetek

  1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
  2. Kristóffi-család
  3. familysearch.org Kristóffy József keresztelői adatlap
  4. Felsömagyarország, 1904/01/26, 5. oldal. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  5. Csorba József: Magyar történetek, 64. Gondola (2007. december 26.) (Hozzáférés: 20109. november 5.) arch

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Életrajza az 1901-1905-ös Országgyűlés almanachjában
Sablon:Magyarország belügyminiszterei
  • m
  • v
  • sz
Az 1848–49-es forradalom és
szabadságharc alatt
Az Osztrák–Magyar Monarchia
közös belügyminiszterei
  • 1867–1869: Wenckheim Béla
  • 1869–1871: Rajner Pál
  • 1873–1875: Tóth Vilmos
  • 1873–1875: Szapáry Gyula
  • 1875–1887: Tisza Kálmán
  • 1887–1889: Orczy Béla
  • 1889: Baross Gábor
  • 1889–1890: Teleki Géza
  • 1890–1892: Szapáry Gyula
  • 1892–1895: Hieronymi Károly
  • 1895–1899: Perczel Dezső
  • 1899–1903: Széll Kálmán
  • 1903: Khuen-Héderváry Károly
  • 1903–1905: Tisza István
  • 1905–1906: Kristóffy József
  • 1906–1910: ifj. Andrássy Gyula
  • 1910–1912: Khuen-Héderváry Károly
  • 1912–1913: Lukács László
  • 1913–1917: Sándor János
  • 1917–1918: Ugron Gábor
  • 1918: Tóth János
  • Wekerle Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt
A Horthy-korszak alatt
A nyilas uralom alatt
Az ideiglenes nemzeti kormány
és a II. Magyar Köztársaság alatt
  • 1944–1945: Erdei Ferenc
  • 1945–1946: Nagy Imre
  • 1946–1948: Rajk László
  • 1948: Kádár János
A Rákosi-korszakban
Az 1956-os forradalom alatt
A Kádár-korszakban
A III. Magyar Köztársaság alatt
Önkormányzati Minisztériumként
Az újjászervezés után
újra Belügyminisztériumként
  • 2010–: Pintér Sándor
Nemzetközi katalógusok
  • Politika Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap