Kristóffy József
 | Ez a szócikk a magyar politikusról, belügyminiszterről szól. Hasonló címmel lásd még: Kristóffy József (diplomata). |
| Kristóffy József | |
 | |
| Magyarország belügyminisztere | |
| Hivatali idő 1905. június 18. – 1906. április 8. | |
| Előd | Tisza István |
| Utód | Andrássy Gyula |
| Született | 1857. szeptember 17. Makó |
| Elhunyt | 1928. március 29. (70 évesen) Budapest[1] |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Párt |
|
| Gyermekei | Kristóffy József |
| Foglalkozás | politikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kristóffy József témájú médiaállományokat. | |
Csejtei Kristóffy József Mihály András (Makó, 1857. szeptember 7. – Budapest, 1928. március 29.) szabadelvű párti politikus, a Fejérváry-kormány belügyminisztere.
Családja
Az erdélyi örmény Kristóffi család leszármazottja.[2] Apja csejtei Kristóffy József, Csanád megye főjegyzője, anyja Felberbauer Aurélia.[3] Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte, a jogtudományok felé orientálódva.
Életpályája
1880-tól 1883-ig Csanád vármegye aljegyzője volt. 1904 januárjában megválasztották Szatmár vármegye főispánjává, ezért a nagylaki kerület országgyűlési képviseletéről lemondani kényszerült.[4] Megyei és állami tisztségviselőként dolgozott, a Szabadelvű Párt képviselőjeként Tisza István nevezte ki főispánnak. Később Fejérváry Géza kormányában ő töltötte be a belügyminiszteri tisztséget (1905. június 18. – 1906. április 8.). A kormány programjában szerepelt az általános titkos választójog terve. Összeütközésbe került a vármegyékkel adók megtagadása miatt, a koalíció megalakulásakor pedig már túl nagy volt ellenzőinek száma, és habár a Szociáldemokrata Párttal próbált szövetségre lépni (Kristóffy-Garami paktum), de ez nem sikerült, és 1906-ban távoznia kellett a minisztérium éléről. Utána még kapcsolatban maradt Ferenc Ferdinánd "műhelyével", ahol demokratikusabb követeléseket próbált érvényesíteni kisebb pártokkal. 1911-ben egy időközi választáson újra országgyűlési képviselő lett, amiről 1913 decemberében lemondott és végleg visszavonult a politikai élettől. Fia Kristóffy József diplomata, a második világháború évei alatt volt moszkvai és koppenhágai követünk.[5]
Művei
- A választójogi harc (Budapest, 1910)
- Választójogi beszédek (Budapest, év nélkül);
- 1927-ben jelent meg életművét és álláspontjait tartalmazó terjedelmes műve, amely a Magyarország kálváriája ; Az összeomlás útja címet viselte.
Jegyzetek
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. május 31.)
- ↑ Kristóffi-család
- ↑ familysearch.org Kristóffy József keresztelői adatlap
- ↑ Felsömagyarország, 1904/01/26, 5. oldal. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
- ↑ Csorba József: Magyar történetek, 64. Gondola (2007. december 26.) (Hozzáférés: 20109. november 5.) arch
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Életrajza az 1901-1905-ös Országgyűlés almanachjában
Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
