Klokočevik

Klokočevik
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Garcsin
Jogállás	falu
Irányítószám	35211
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	477 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	137 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 13′ 08″, k. h. 18° 08′ 56″45.219, 18.14945.219000°N 18.149000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 08″, k. h. 18° 08′ 56″45.219, 18.14945.219000°N 18.149000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Klokočevik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Klokočevik falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Garcsinhoz tartozik.

Fekvése

Bród központjától légvonalban 12, közúton 15 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység déli nyúlványai és a Szávamenti-síkság határán fekszik.

Története

Klokočevik területe már az őskorban is lakott volt. A falu keleti részén egy ék alakú magaslat található, mely enyhén lejt északról déli irányban és a Dilj-hegység egyik utolsó nyúlványát képezi a Száva völgyének irányában. 1962-ben ezen a helyen régészeti feltárást végeztek, melynek során újkőkorszaki település egy része került elő számos régészeti lelettel, melyek a Sopot kultúra IA, IB és II. fázisához tartoztak. A lelőhelyen az egykori lakóházak maradványai mellett sok cseréptöredéket, áldozati oltár részeit, kőszerszámokat, köztük szekercéket, fúrókat, ékeket, vésőket, nyilakat és késeket találtak.^[2]

A település neve a „klokoč” növénynévből, a hólyagfa délszláv nevéből származik, mely úgy látszik, hogy bőségesen termett a területén. A falu már a középkorban is létezett, 1461-ben „Klokochewyth”, 1471-ben „Glokochewygh” alakban nemesi névben említik.^[3] A diakovári püspökséghez tartozott. 1536-ban a török megszállta a területet és a keresztény lakosság elmenekült. Helyükre Boszniából pravoszláv vlach martalócokat telepítettek, akik a török hadsereg segédcsapatai voltak. Ezek a török sereg távozásakor velük mentek és a falu puszta maradt. 1696-ban Boszniából érkeztek katolikus menekültek a helyükre. ^[4]

1698-ban „Klokosevacz” néven hajdútelepülésként szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések kamarai összeírásában.^[5] A felszabadítás után egy ideig itt lakott a garcsini plébános. Itt megmaradt a plébánia szőlőhegye, melyet még Martin Teovan atya telepített. 1730-ban 12 katolikus és 20 pravoszláv ház állt a településen. A pravoszlávok kápolnát építettek ide és ortodox pap is lakott itt, ahonnan a környező falvak híveit szolgálta. 1746-ban 10 katolikus ház állt itt 90 lakossal és egy Szent Keresztnek szentelt kápolnával. 1758-ban említik a kőből épített, elhagyott Szent Péter templomot, mely a falu közelében állt. Hosszúsága 20 méter, szélessége 8 méter volt és a garcsini plébános járt át ide misézni. Körülötte temető volt, ahova nemcsak a helyiek, de garcsiniak, selneiek, sapcaiak és részben verhovinaiak is temetkeztek. 1760-ban Koločeviken 18 katolikus ház állt 29 családdal, 155 katolikus lakossal. Ezen kívül 15 pravoszláv ház is állt itt.^[4]

Az első katonai felmérés térképén „Klokochevik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Klokocsevik” néven szerepel.^[6] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Klokocsevik” néven 105 házzal, 222 katolikus és 308 ortodox vallású lakossal találjuk.^[7] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 485, 1910-ben 935 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 59%-a szerb, 36%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát, 40%-a szerb, 9%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 607 lakosa volt.

Lakossága

Nevezetességei

A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox templomot 1756 és 1760 között építették. A második világháború alatt az usztasák földig rombolták, egyúttal megsemmisítették az ikonosztázt, a liturgikus tárgyakat, misekönyveket és a levéltárat. A háború után Dušan Glumac, a szerb ortodox főiskola teológiai karának professzora, aki Klokočevikben született alapítványt hozott létre egy új kápolna építésére, mely mellett 1988-ban az új templomot is felépítették. 1991 novemberében mindkét épületet lerombolta a horvát hadsereg. A törmeléket még ma sem távolították el (2018 vége).

Oktatás

A településen a garcsini „Vjekoslav Klaić” elemi iskola négyosztályos területi iskolája működik.

Jegyzetek

Források

• A község honlapja^{[halott link]} (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A község információs portálja Archiválva 2019. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Az elemi iskola honlapja (horvátul)