Kiscsákó

Kiscsákó (Gáspártelek)
A Geist-kastély (Fortepan)
Egyéb elnevezés: Csákó
Közigazgatás
Település	Orosháza
Városhoz csatolás	1760.
Korábbi rangja	község
Irányítószám	5931
Körzethívószám	68
Polgármester	Dávid Zoltán
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Földrajzi nagytáj	Alföld[1]
Földrajzi középtáj	Körös–Maros köze[1]
Földrajzi kistáj	Békési-hát[1]
Távolság a központtól	17 km
Elhelyezkedése
Kiscsákó Pozíció Békés vármegye térképén
é. sz. 46° 42′ 08″, k. h. 20° 45′ 13″46.702332, 20.75352746.702332°N 20.753527°EKoordináták: é. sz. 46° 42′ 08″, k. h. 20° 45′ 13″46.702332, 20.75352746.702332°N 20.753527°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscsákó témájú médiaállományokat.

Kiscsákó Orosháza városrésze (exklávéja), mely Nagyszénás és Kondoros között terül el.

Fekvése

Kiscsákó Orosházától nagyjából 17 kilométerre északkeletre fekszik Nagyszénás és Kondoros között körülbelül félúton.

Megközelítése

Közúton megközelíthető a 4642-es mellékúton, a Kiscsákó táblánál letérve. Vasúton a Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal Kiscsákó megállóhelye esik hozzá a legközelebb, az azonban közigazgatásilag még Nagyszénáshoz tartozik.

Története

Feltételezhetően a terület már az Árpád-korban is lakott volt, első említése viszont csak 1221-ből való. Eredetileg két kis község egyesítésével jött létre: Ördöngős Hegyese és Csákó Hegyese. Így alakult meg Kéthegyes. Így a településnek az egyesítés után is két temploma és két papja volt.

A középkori Csákó 1596-ban pusztult el. A kicsiny település hamar feledésbe merült, így egy 1720-ban kelt adománylevélből ki is hagyták. A későbbi új szerződés már tartalmazta, ekkor került a birtok Harruckern János György tulajdonába. A területet kettéoszttatta Kis- és Nagy-Csákóra. Kiscsákót ezután csatolták Orosházához, Nagycsákót pedig Kondoros kapta meg. Később a Károlyi család tulajdonába került. Nagycsákó jelenleg is Kondoros külterülete, itt áll a Batthyány–Geist-kastély a kis kápolnával.

Az 1800-as évek második felében került a birtok a Geist-család tulajdonába. Ekkor már a terület lakott volt, lakosai Orosházáról költöztek ki. A település nagyrészt evangélikus lakosokat számlált. Torkos Károly lelkész kérésére 1872. november 17-én nyitotta meg kapuit a Kis-Csákó Ágostai Evangélikus Iskola. Ez az iskola szolgált a későbbiekben az evangélikusok imaházaként is. Nem sokkal később, 1894 és 1895 között felépült a Geist-kastély Gáspártelek majorban. Pár évtizeddel később felépült a kápolna, így újra beköltözött az egyház Csákóra. Az épület 1944-ig szolgált liturgiai célokat felekezeti hovatartozástól függetlenül. Ezután Szent József oltalmába adták és csak a katolikusok használták.

1902-től rendelkezett önálló jegyzői kirendeltséggel. Itt anyakönyvi ügyintézést is le lehetett bonyolítani. Három évvel később már posta is található volt a kis településen.

Lakosainak első, illetve második világháborús szerepléseiről nem sokat tudni. Időközben az államosítás Kiscsákót sem kímélte. A tanyavilága megszűnt, a lakosság az egykori Gáspártelek központba tömörült. Ez a mag képezi a mai napig magát a településrészt. 1945-ben viszont napirendre került Kiscsákó önállósodása. Orosháza először el is fogadta a kiválási tervezetet, azonban a terv így sem sikerülhetett, lévén Kiscsákónak kevés volt a külterülete. Csorvástól akartak egy nagyobb területet megkaparintani, azonban a csorvásiak ezt leszavazták. Így Újcsákó község terve füstbe ment.

1946-ban indult el a második iskola a kastélyban. Ez csökkentette az evangélikus iskola leterheltségét. Az 1973-as körzetesítés miatt viszont bezárt mind az iskola, mind a hivatali kirendeltség.

Az idő előrehaladtával Kiscsákó egyre jobban elnéptelenedett. Miután már 1968-ban megszűnt az evangélikus iskola is, oktatása nem volt a kis falunak. A lakók inkább beköltöztek a közeli Nagyszénásra vagy Kondorosra, esetleg a közigazgatási központba, Orosházára. 2017-re lakosainak száma száz fő alá csökkent.

Látnivalók

• Geist-kastély
• Szent József-kápolna
• Iskola-emlékmű

Jegyzetek

Források

• Gyenge Antal: Kiscsákói emlékek. Kiscsákó, 2017