Kartli : Képek, Irodalom Wikipédia, a szabad enciklopédia

Kartli

Kartli

Kartli tágabb értelmezése
Ország	Grúzia
Központ	Tbiliszi
Főbb települések	Gori, Rusztavi, Hasuri
Népesség
Népesség	ismeretlen
Terület	21 333 km²
A Wikimédia Commons tartalmaz Kartli témájú médiaállományokat.

Kartli vagy K'art'li (grúz ქართლი) Grúzia egyik történelmi régiója, az ország középső-keleti részén a legnagyobb és a legnépesebb. Területe 21 333 km² (Magyarország közel negyede). Itt terül el a grúz főváros, Tbiliszi és még két jelentős város, Gori és Rusztavi. Ma két fő része: Felső-Kartli (Sida Kartli) és Alsó-Kartli (Kvemo Kartli).

Északról a Kaukázus hegyvonulatai határolják, keletről Kaheti régió, délről Azerbajdzsán és Örményország, délnyugatról Törökország és a Szamche-Dzsavaheti régió, nyugatról pedig Imereti régió.

Az ókorban Urartu perifériáján feküdt, majd a Perzsa Birodalom része volt. Kr. e. 4. század – Kr. u. 5. század között itt terült el a Kartli Királyság, amelyet az ókori Európában Ibéria néven ismertek.

A Kartliban beszélt grúz dialektus alapján jött létre a modern grúz irodalmi nyelv.

Képek

Gori erődje
Algeti-tó
Mangliszi környéki táj
Zadezani-kolostor
Kartli zászlaja

Irodalom

Khintibidze, Elguja (1998), The Designations of the Georgians and Their Etymology. Tbilisi State University Press, ISBN 5-511-00775-7
Rapp, Stephen H. (2003), Studies in Medieval Georgian Historiography: Early Texts And Eurasian Contexts. Peeters Publishers, ISBN 90-429-1318-5
Toumanoff, Cyril (1963), Studies in Christian Caucasian History. Georgetown University Press

Sablon:Kis-Ázsia államai m v sz Kis-Ázsia államai
i. e. 1200-ig	Acci • Ahhijava • Armatana • Arzava • Assuva • Callara • Calpa • Calvar • Cippaszla • Hajasza • Hajasa-Azzi • Hapalla • Hatti • Hattuszasz • Hettita Birodalom • Isuva • Kanis • Karkisza • Kaska • Kizzuvatna • Kusszara • Kuvalijasz • Landa • Lukka • Luszna • Másza • Melíd • Millavanda • Mira • Nenassza • Pala • Parthahuina • Pitasszasz • Puruszhanda (Parszuhanta) • Szeha • Szuhmu • Tegaramma • Tipijasz • Iyalanda • Tummana • Tuvanuva • Urartu • Vahszuszana • Vilusza
i. e. 1200 – 717	Asszíria • Danuna • Diauehi • Gurgum • Khalitu • Hatti • Hilakku • Isuva • Kammanu • Kária • Kaska • Kimmerek • Kulha • Kumaha • Kúe • Lukka • Meliténé • Muskhi • Müszia • Sam’al • Sfard • Supria • Szuhmu • Szupa • Tabaal • Tuvana • Urartu • Zabaha
i. e. 717 – 40	Adiabene • Armenia Magna • Armenia Mikra • Bithünia • Egyiptom • Galatia • Gogaréné • Hérakleia • Ibéria • Iónia • Kappadókia • Kimmerek • Kommagéné • Kordüéné • Knidosz • Lüdia • Lükaónia • Lükia • Matüéné • Méd Birodalom • Pamphilia • Paphlagonia • Pergamon • Perzsa Birodalom • Phrügia • Piszídia • Pontosz • Rhodosz • Római Birodalom • Szeleukida Birodalom • Szinópé • Szóphéné • Trapezusz • Tróasz
i. e. 40 – i. sz. 375	Armenia Maior • Bithynia • Cappadocia • Commagene • Cordyene • Galatia • Lycaonia • Palmyra • Pamphylia • Parthia • Pergamon • Pisidia • Pontus • Rhodus • Római Birodalom • Sophene • Szászánida Birodalom
375 –	Abbászida Kalifátus • Armenia • Armenia Mikra • Aydın • Bagdadi kalifátus • Bizánci Birodalom • Çandar-Ogullari • Danismend Emirátus • Dulkadir • Dzsanik • Eretna • Germiyan • Hamdánida Kalifátus • Hamíd • Ílhánida Birodalom • Ikóniumi (Rumi Szeldzsuk) Szultánság • Isfendiar-Ogullari • Kajszita Emirátus • Karaman • Kartli • Kastamonu • Kilikia • Lakónia Menteşe • Nagyszeldzsuk Szultanátus • Nikaiai Császárság • Oszmán Birodalom • Pervang • Philadelphia • Saharmen • Saruhan • Sivas • Taron • Tekke • Törökország • Trapezunti Császárság • Vanand
Lásd még: Anatólia történelme