Kálium-jodid

Ez a szócikk a kémiai vegyületről szól. Hasonló címmel lásd még: Ki (egyértelműsítő lap).
Kálium-jodid
IUPAC-név kálium-jodid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 7681-11-0
EINECS-szám 231-659-4
RTECS szám TT2975000
ATC kód R05CA02, S01XA04, V03AB21
Gyógyszer szabadnév potassium iodide
Gyógyszerkönyvi név Kalii iodidum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet KI
Moláris tömeg 166,00 g/mol
Megjelenés fehér kristályok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség 3,13 g/cm³ (20 °C)
Olvadáspont 686 °C
Forráspont 1330 °C
Oldhatóság (vízben) 1430 g/l (20 °C)
Termokémia
Std. képződési
entalpia ΔfHo298
−328 kJ/mol
Standard moláris
entrópia So298
51,6 J/(mol·K)
Veszélyek
EU osztályozás nem veszélyes
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation a kálium vegyületei
Azonos anion jodidok
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kálium-jodid (KI) egy kristályos só, amit a fényképészetben és a sugárkezelések során használnak. Fontos jodidforrás, mivel kevésbé nedvszívó (higroszkópos) mint a nátrium-jodid, ezért könnyebb vele dolgozni. Viszont erősen nedvszívó, ha kálium-karbonát, kálium-jodát vagy nátrium-jodid szennyezést tartalmaz. Kocka alakú kristályokat alkot. Színtelen vegyület, nagyon jól oldódik vízben. Metanolban jól, etanolban kevésbé jól oldódik.

Kémiai tulajdonságai

A KI hő vagy fény hatására vagy hosszabb ideig nedves levegőn állva megsárgulhat, mert a jodid jóddá oxidálódik.

A kálium-jodid oldat jódoldat készítésére használható, mert kálium-jodid oldatban a jód oldódik. Az oldatban a következő reakció játszódik le:

I 2 + I I 3 {\displaystyle \mathrm {I_{2}+I^{-}\rightleftharpoons I_{3}^{-}} }

A keletkező KI3 vízben jól oldódik. Barna színű, bomlékony vegyület, könnyen jód szabadul fel belőle. A kálium-jodidos jódoldat, vagy más néven Lugol-oldat a legtöbb esetben úgy viselkedik, mintha a jód vizes oldata volna.

A kálium-jodid vizes oldatából a bróm vagy a klór elemi jódot tesz szabaddá. Erősen savas közegben klór hatására kálium-kloriddá és jód-monokloriddá alakul.

K I + C l 2 K C l + I C l {\displaystyle \mathrm {KI+Cl_{2}\rightarrow KCl+ICl} }

A klóros víz a kálium-jodidot semleges kémhatású oldatban jódsavvá bontja el. Ha vizes oldatban ózonnal reagál, jód szabadul fel belőle:

2   K I + O 3 + H 2 O O 2 + I 2 + 2   K O H {\displaystyle \mathrm {2\ KI+O_{3}+H_{2}O\rightarrow O_{2}+I_{2}+2\ KOH} }

Ha hidrogén-peroxiddal reagál, először jód és kálium-hidroxid keletkezik, majd a képződő kálium-hidroxid jelenlétében kálium-jodáttá oxidálódik.

2   K I + H 2 O 2 I 2 + 2   K O H {\displaystyle \mathrm {2\ KI+H_{2}O_{2}\rightarrow I_{2}+2\ KOH} }
3   I 2 + 6   K O H K I O 3 + 5   K I + 3   H 2 O {\displaystyle \mathrm {3\ I_{2}+6\ KOH\rightarrow KIO_{3}+5\ KI+3\ H_{2}O} }

Kálium-permanganát hatására semleges lúgos közegben szintén kálium-jodáttá oxidálódik.

Előállítása

Előállításakor először jódot oldanak kálium-hidroxid oldatban, majd a keletkező oldatot bepárolják. A reakcióban kálium-jodid mellett kálium-jodát is képződik, ezt szénnel való hevítéssel távolítják el.

6   K O H + 3   I 2 5   K I + K I O 3 + 3 H 2 O {\displaystyle \mathrm {6\ KOH+3\ I_{2}\rightarrow 5\ KI+KIO_{3}+3H_{2}O} }
2   K I O 3 + 3   C 2   K I + 3   C O 2 {\displaystyle \mathrm {2\ KIO_{3}+3\ C\rightarrow 2\ KI+3\ CO_{2}} }

Felhasználása

A kősóhoz a golyva megelőzése céljából kis mennyiségű kálium-jodidot kevernek. Az analitikai kémia felhasználja kémszerként. Tömény kálium-jodid oldat ezüst-nitrát-nyomok eltüntetésére használható, mert a keletkező ezüst-jodid feloldódik a kálium-jodid fölöslegében.

Nukleáris baleseteknél az esetleg környezetbe kikerült radioaktív jód a táplálékláncba jutva feldúsulhat a pajzsmirigyben, ez megakadályozható kálium-jodid szedésével, mivel a nagy mennyiségben bevitt nem sugárzó jód csökkenti az egyéb forrásokból a szervezetbe bejutó potenciálisan radioaktív jód felhalmozódását.

Források

  • Nyilasi János.szerk.: T. Balla Gizella: Szervetlen kémia. Gondolat Könyvkiadó, 339. o. (1980). ISBN 963-280-649-2 
  • Erdey-Grúz Tibor.szerk.: Kertész Gyula: Vegyszerismeret I-II.. Műszaki Könyvkiadó, 784. o. (1955) 
Sablon:Köhögéscsillapítók
  • m
  • v
  • sz
Köptetők
alteagyökér · antimon-pentaszulfid · creosote · guaifenesin · gvajakolszulfonát · ipekakuána · kálium-jodid · levoverbenon · szenega · tiloxapol
Nyákoldók
acetilcisztein · ambroxol · brómhexin · domiodol · dornáz alfa · eprazinon · erdosztein · karbocisztein · letosztein · meszna · neltenexin · sobrerol · stepronin · tiopronin
Köhögéscsillapítók
Opiátok és származékaik
acetildihidrokodein · dextrometorfán · dimemorfan · etilmorfin · hidrokodon · kodein · normetadon · noszkapin · folkodin · tebakon · zipeprol
Egyéb köhögéscsillapítók
benproperin · benzonatát · bibenzónium bromid · butamirát · klobutinol · klofedanol · kloperasztin · dibunát · dimetoxanát · dropropizin · droxipropin · fedrilát · izoaminil · levodropropizin · meprotixol · morklofon · nepinalon · oxolamin · oxeladin · pentoxiverin · pipazetát · piperidion · prenoxdiazin · tipepidin