Jeremiás levele

Az Ószövetség könyvei
Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.)
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás
Katolikus deuterokanonikus könyvek
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.)
A görög és szláv ortodox kánon többletei
2 Esdrás · 3 Makkabeusok · Manassé imája · 151. zsoltár
A grúz ortodox kánon többletei
4 Makkabeusok · 3 Esdrás
A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk
A szír Pesitta kánonjának többletei
Zsoltár 152-155 · 2 Báruk · Báruk levele
Sablon:Az Ószövetség könyvei m v sz

Jeremiás levele (latin cím: Epistula Jeremiae) feltehetően a Kr. e. 5. században keletkezett héber nyelvű irodalmi mű az ószövetségi apokrifek – katolikus felfogás szerint: deuterokanonikus írások – közül. Görög fordítása a Szeptuagintában a Jeremiás prófétának tulajdonított Siralmak könyve után, latin fordítása a Vulgatában Báruk könyve 6. fejezeteként maradt fenn.

Görög fordítása stílusában felülmúlja a Szeptuagintáét, de nem annyira, hogy eredetinek tekinthessük.^[1]

Jeremiás hitelesnek látszó levele (Jeremiás könyve 29. fejezet), a tévesen neki tulajdonított gúnyirat (Jeremiás könyve 10. fejezet 1-16. vers) vezethette a névtelen szerzőt a nagy tekintéllyel rendelkező álnév választására.^[2] Az írás jellegét tekintve azonban nem levél, hanem buzdítással párosult tanítás. Az 1-2. vers kivételével nem találhatóak Jeremiás stílusára utaló jelek, így ismeretlen szerző művének tekinthető. Már Szent Jeromos is hamis feliratú, pszeudoepigráf műnek tartotta.^[1]

A Holt-tengeri tekercsek közt Kr. e. 1. századi görög fordításának papirusztöredékei kerültek elő.

A rövid mű szatirikus hangnemben a bálványimádástól óvja a babilóni fogságba hurcolt zsidókat, és személyes tapasztalattal tanúskodik a babilóni kultikus szokások (az istenek körmenete, templomi prostitúció stb.) ismeretéről. Mindezek nem Babilón fénykorából, hanem a hellenista korszakból származhattak. Mindezek alapján a keletkezési idő esetleg a Kr. e. 300 k. évekre is tehető.^[3]

Mindezek alapján az is feltételezhető, hogy korabeli szír vagy föníciai kultuszok (Hadad, Asztarté) ellen irányult, szír vagy föníciai környezetben élő zsidók számára íródott.^[4]

Jegyzetek

Források

• Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 671–672. o. ISBN 963-05-1345-5  
• Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése. Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe. II. kötet. Szent István Társulat, Bp., 1996. 2., átdolgozott kiadás. ISBN 963-360-835-X

Külső hivatkozások

• TOB-Jeremiás levele. Bevezetés. In: Traduction Oecuménique de la Bible. Édition Intégrale, 1981. Les Editions du Cerf - Les Bergers et les Mages. Société biblique française. Fordította: dr. Seidl Ambrusné
• Jeremiás levele. Magyar katolikus lexikon
• Bárúk könyve és Jeremiás levele