Homonnay Tivadar
| Homonnay Tivadar | |
 | |
| Az Országgyűlés tagja | |
| Hivatali idő 1920 – 1942 | |
| Budapest 12. főpolgármestere | |
| Hivatali idő 1942 – 1944 | |
| Előd | Karafiáth Jenő |
| Utód | Keledy Tibor |
| Született | 1888. május 3.[1] Kalocsa |
| Elhunyt | 1964. június 30. (76 évesen)[1] Budapest[2] |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Párt |
|
| Foglalkozás | politikus |
Szántói Homonnay Tivadar (Kalocsa, 1888. május 3. – Budapest, 1964. június 29.[3]) magyar keresztényszocialista politikus, Budapest főpolgármestere.
Életpályája
Kolozsváron és Budapesten végezte el jogi tanulmányait. Külföldi tanulmányútja után vasúti tisztviselő volt. 1906–1919 között a MÁV munkatársa, 1919–1921 között fogalmazója, 1921–1922 között segédtitkára, majd 1922-ben titkára volt. 1911-ben doktorált.
A Tanácsköztársaság idején (1919) részt vett az ellenforradalmi mozgalomban. 1919-ben a Keresztény Szocialista Vasutasok Országos Egyesületének alapító elnöke volt. 1919-ben a Keresztény Szociális Gazdasági Párt tagja volt. 1919–1922 között a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja taga volt. 1920–1942 között a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja volt. 1920–1926 között nemzetgyűlési, 1927–1942 között országgyűlési képviselő volt.
Az első nemzetgyűlésen a botbüntetés bevezetéséről szóló törvényjavaslat előadója volt. 1923–1925 között az Országos Keresztényszocialista Párt tagja volt. 1924-ben kormányfőtanácsossá nevezték ki. 1925–1937 között a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt tagja volt. 1937–1939 között az Egyesült Keresztény Párt tagja volt. 1939–1944 között a Magyar Élet Pártja tagja volt. A fővárosi Keresztény Községi Párt (Wolff-párt) egyik vezetője volt. 1942–1944 között – Magyarország német megszállásáig – Budapest főpolgármestere volt.
1951-ben vagyonától megfosztották, Budapestről kitelepítették.
Több éven át a Magyar Úszó Szövetség elnöke volt. Sírja a Farkasréti temetőben található (2-3-169).[4][5]
Családja
Szülei: Homonnay Nándor és Dőry Krisztina voltak.[6] 1913. július 17-én, Budapesten házasságot kötött Lehotzky Irénnel.[7] Három gyermekük született: László, Farkas és Mária.[3]
Művei
- Beszéde a kötelező betegségi és baleseti biztosításról (Budapest, 1927)
Díjai
- II. osztályú magyar érdemkereszt (1929)
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06437.htm, Homonnay Tivadar, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Budapesti Negyed 40-41-42. (2003/2-2003/4)
- ↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1670/1964. folyószám alatt.
- ↑ Familysearch.org
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Magyar katolikus lexikon
- https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_H.pdf
- Országgyűlési almanach 1920-1922
- Országgyűlési almanach 1922-1926
- Országgyűlési almanach 1927-1931
- Országgyűlési almanach 1931-1935
- Országgyűlési almanach 1935-1939
- Országgyűlési almanach 1939-1944
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Vajay Szabolcs: A Máltai Rend magyar lovagjai 1530-2000. Budapest, Mikes Kiadó Kft., 2000.
- Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerkesztette: Madarász Elemér. [Budapest], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára. Szerkesztette: Csatár István, dr. Hovhannesian Eghia és Oláh György. Budapest, 1939. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerkesztette: Weichert Béla. Budapest, 1931.
- (szerk.) Bálint Zoltán – Balla Antal – Balassa József: Világlexikon. A tudás egyeteme. Budapest: Enciklopédia Rt. 1925.
