Harmadik pun háború

Harmadik pun háború
Pun háborúk
A Földközi-tenger medencéjének középső része Karthágóval
Dátum	Kr. e. 149–Kr. e. 146
Helyszín	Karthágó, a mai Tunisz területe
Eredmény	római győzelem
Terület- változások	A Római Köztársaság elfoglalja Karthágót és annak minden birtokát.
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Római Köztársaság Karthágó
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Scipio Aemilianus Haszdrubal
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
40 000 90 000
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
17 000 62 000
A Wikimédia Commons tartalmaz Harmadik pun háború témájú médiaállományokat.

A harmadik pun háború a Római Köztársaság és Karthágó között zajlott háború, mely véget vetett Karthágó fennállásának.

A Karthágó és a római szövetséges Massinissa numidiai király között keletkezett viszályban Róma döntőbíróként lépett fel. Miután kiszolgáltatták minden hadieszközüket, olyan teljesíthetetlen feltételeket kaptak (rombolják le a városukat és a parttól 10 mérföldnyire építsék újjá), amelyre csak elutasítás lehetett a válasz. Ezzel Kr. e. 149-ben elkezdődött az újabb háború Róma és Karthágó között.

A szülővárosukat elszántan védő punok az első római kísérleteket a város elfoglalására mind a tenger, mind a szárazföld felől visszaverték. Az Uticáig hátráló római inváziós erőkre a Haszdrubal vezette karthágóiak Kr. e. 148-ban nyílt ütközetben mértek vereséget.

A következő évben Scipio Aemilianus vette át a légiók parancsnokságát. Scipio a kikötőért vívott két kulcsfontosságú csata megnyerésével, valamint Haszdrubal nepheriszi táborának a megsemmisítésével megpecsételte Karthágó sorsát. Az ostromlók súlyos utcai harcokban jutottak el a védelem utolsó támpontját jelentő fellegvárig. A punok sok esetben a megadás helyett inkább a halált választották: az Esmun-szentély védői például magukra gyújtották a templomot. Végül a várost a rómaiak Kr. e. 146-ban foglalták el.

Karthágót a rómaiak lerombolták, az életben maradt lakosságát rabszolgának eladták, a város birtokainak egy részét Africa néven provinciává szervezték, másik részét Numidia kapta meg.

További információk

• ↑ Kertész: Kertész István: A hódító Róma. Budapest: Kossuth. 1983. ISBN 963 09 2223 1  
• Nagy Képes Világtörténet, XIV. fejezet: Róma hatalmának kiterjedése a Földközi-tenger környékén.
• Delenda est Carthago

Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!