Hagymazöld ostorkígyó

Hagymazöld ostorkígyó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Siklófélék (Colubridae) Alcsalád: Ahaetuliinae Nem: Ahaetulla Faj: A. prasina
Tudományos név
Ahaetulla prasina (Boie, 1827)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Hagymazöld ostorkígyó témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymazöld ostorkígyó témájú médiaállományokat és Hagymazöld ostorkígyó témájú kategóriát.

Az hagymazöld ostorkígyó (Ahaetulla prasina) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj.^[1]

Rendszerezése

A fajt Friedrich Boie brit zoológus írta le 1827-ben, a Dryophis nembe Dryophis prasinus néven.^[1]

Alfajai

• Ahaetulla prasina medioxima Lazell, 2002
• Ahaetulla prasina prasina (F. Boie, 1827)
• Ahaetulla prasina preocularis (Taylor, 1922)
• Ahaetulla prasina suluensis Gaulke, 1994^[1]

Előfordulása

Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos.^[2]

Megjelenése

Testhossza 150 centiméter, de igen karcsú, hátul méregfogas álsikló faj. Feje jól elkülönül a vékony nyaktól. Arcorra megnyúlt, szembogara fekvő tégla alakú. Enyhén mérgező, de általában ártalmatlan az emberre.

Életmódja

Lomblakó. A bokrok, cserjék ágait kivételesen ritkán hagyja el, még folyadékszükségletét is a levéllemezek öbleiben összegyűlt esővízből elégíti ki. Kisebb gyíkokat (főleg gekkókat, ritkábban madárfiókákat eszik. A mérgével megölt zsákmányt egészben nyeli el.

Jegyzetek

Források

• Janisch–Kőnig: Egzotikus hüllők. Búvár Zsebkönyvek,
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. július 25.)