Hagymazöld ostorkígyó

Hagymazöld ostorkígyó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Siklófélék (Colubridae)
Alcsalád: Ahaetuliinae
Nem: Ahaetulla
Faj: A. prasina
Tudományos név
Ahaetulla prasina
(Boie, 1827)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hagymazöld ostorkígyó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hagymazöld ostorkígyó témájú médiaállományokat és Hagymazöld ostorkígyó témájú kategóriát.

Az hagymazöld ostorkígyó (Ahaetulla prasina) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó faj.[1]

Rendszerezése

A fajt Friedrich Boie brit zoológus írta le 1827-ben, a Dryophis nembe Dryophis prasinus néven.[1]

Alfajai

  • Ahaetulla prasina medioxima Lazell, 2002
  • Ahaetulla prasina prasina (F. Boie, 1827)
  • Ahaetulla prasina preocularis (Taylor, 1922)
  • Ahaetulla prasina suluensis Gaulke, 1994[1]

Előfordulása

Délkelet-Ázsiában, Banglades, Bhután, Brunei, India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Kambodzsa, Kína, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám területén honos.[2]

Megjelenése

Testhossza 150 centiméter, de igen karcsú, hátul méregfogas álsikló faj. Feje jól elkülönül a vékony nyaktól. Arcorra megnyúlt, szembogara fekvő tégla alakú. Enyhén mérgező, de általában ártalmatlan az emberre.

Életmódja

Lomblakó. A bokrok, cserjék ágait kivételesen ritkán hagyja el, még folyadékszükségletét is a levéllemezek öbleiben összegyűlt esővízből elégíti ki. Kisebb gyíkokat (főleg gekkókat, ritkábban madárfiókákat eszik. A mérgével megölt zsákmányt egészben nyeli el.

Jegyzetek

  1. a b c A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  2. Reptile-database. (Hozzáférés: 2021. november 17.)

Források

  • Janisch–Kőnig: Egzotikus hüllők. Búvár Zsebkönyvek,
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap