Gubacsipuszta
![]() | Nem tévesztendő össze a következővel: Gubacsidűlő. |
Gubacsipuszta | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest |
Kerület | XX. |
Városhoz csatolás | 1950 |
Irányítószám | 1204 |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Terület | 4,14 km² |
Elhelyezkedése | |
![]() ![]() Gubacsipuszta Pozíció Budapest XX. kerülete térképén | |
![]() |
Gubacsipuszta Budapest egyik kertvárosi része a XX. kerületben.
Fekvése
Határai: Nagykőrösi út a Magyar utcától – Szentlőrinci út – Köves út – Virág Benedek utca – Átlós utca – Vécsey utca – Magyar utca a Nagykőrösi útig. Gubacsipuszta területén fekszik az Újtelepi-parkerdő is és a hozzátartozó Kakasdomb és az ott folyó patak is. Területe körülbelül 4,11 négyzetkilométer.
Fontosabb látnivalók
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3c/Gubacsipuszta_sz%C3%A9kelykapu.jpg/247px-Gubacsipuszta_sz%C3%A9kelykapu.jpg)
A környéken fontosabb látnivalók, élményhelyszínek például az Újtelepi parkerdő, Hunyadi János tér, Mátyás Király tér, Pesterzsébet lovarda, Kakas domb, Fitt-park , Szent Anna templom valamint a helyi éttermek is.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/cb/Pesterzs%C3%A9beti_Lovarda_kifut%C3%B3ja.jpg/245px-Pesterzs%C3%A9beti_Lovarda_kifut%C3%B3ja.jpg)
![A Karánsebes és a Borsa utca kereszteződése látható a képen.](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/12/Gubacsipuszta_utcar%C3%A9szlet.jpg/249px-Gubacsipuszta_utcar%C3%A9szlet.jpg)
Története
A középkorban itt állt „Gubacs” nevű falut Aba nembeli Péter ispán a Százdi apátságnak adományozta (Százdi monostor alapító okmánya) . Nevét a 15. században is említik. A 18. században a Grassalkovich-birtokokhoz tartozott. A 19. század utolsó harmadában kezdett benépesülni a környék. A középkori templom és néhány épület alapjait 1935-ben ásták ki.
Források
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 506. o. ISBN 963-05-6410-6
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó – Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7