Gelse

Nem tévesztendő össze a következővel: Nyírgelse.

Gelse
Katolikus templom
Gelse címere Gelse zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Nagykanizsai
Jogállás	község
Polgármester	Rácz József (független)[1]
Irányítószám	8774
Körzethívószám	93
Népesség
Teljes népesség	991 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	47,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	22,46 km²
Földrajzi kistáj	Zalaapáti-hát[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 36′ 10″, k. h. 16° 59′ 20″46.602688888889, 16.98898888888946.602689°N 16.988989°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 10″, k. h. 16° 59′ 20″46.602688888889, 16.98898888888946.602689°N 16.988989°E
Gelse Pozíció Zala vármegye térképén
Gelse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gelse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gelse (horvátul: Gelša^[4]) község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Fekvése

Nagykanizsától 17 kilométerre északra fekszik a Principális-csatorna völgyében, a Nagykanizsa-Pacsa közti 7527-es út mentén; utóbbiból itt ágazik ki, központjának északi szélén a 7529-es út, Pölöskefő és Zalaszentbalázs irányába. Területén áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal is.

Története

Az Árpád-kor óta lakott település, első okleveles említése 1280 körüli: Guelse-néven. Más forrás szerint: a falu első írásos említése az 1226-os dátumhoz kapcsolható, már akkor a Gelse alak volt használatos.^[5]

Később megjelent a Kyus Gelse (1270), a Gelsa (1320) és 1786-ban a Gölse elnevezés is. A név eredete bizonytalan: talán a szláv gol=csupasz, meztelen szóból származó Galesa, Golisa személynevekkel függ össze, de lehet, hogy a Gellért vagy Gellén név becéző képzős változatából jött létre.

A település a 13. században a zalai vár földje volt, az erőd szolgái éltek itt. Az Anjou-korban felvették a papi tizedjegyzékbe, valószínűleg nagyobb egyházas hely lehetett. 1329-ben – még laktak itt várszolgák – a pécsi káptalan beiktatta Vörös Bánd mestert Gelse, zalai várföld, továbbá Lak és Berzence birtokába, amelyek megszakadás folytán szálltak a királyra. 1334-ben Tamás nevű papját említik a források. 1388-ban Mária királynő – majd Luxemburgi Zsigmond – a Kanizsai családnak adományozta.

A lakosai jobbágyként földműveléssel (elsősorban rozstermesztéssel) és állattenyésztéssel foglalkoztak, de szőlőműveléssel is. A török korból sok tárgyi emlék került elő, de ugyanerre az időre utal a Török csapás-dűlő elnevezés is. Egyes feltételezések szerint Gelsének vára is volt, amelynek parancsnoka - a szájhagyomány alapján - egy Ördögh nevű kapitány lehetett. Hét gyermeke volt, s innen származik az a mondás, hogy "heten vannak, mint a gelsei ördögök^[6]". A török időkben a település elnéptelenedett, a legnagyobb csata 1587 augusztusában zajlott le Gelse és Kacorlak határában. A helységtől északra található a Kapitány-temető, a monda szerint a török elleni harcokban itt esett el egy magyar kapitány.

Gelse a 18. században népesedett be újból. Ezen időszak legszebb emléke az 1786-ban épített új, Sarlós Boldogasszonyról elnevezett, késő barokk templom, amely Gelse legrégibb műemléki védettségű épülete. A templomkertben áll az első és a második világháború áldozatainak emelt emlékmű is.

A község a 19. század végén, a 20. század elején jelentős mértékben fejlődött. Lélekszáma elérte az 1700 főt és a községben jelentős ipari tevékenység folyt. Ehhez hozzájárult a vasútállomás megépítése,^[7] mely kedvezően befolyásolta Gelse életét. A 20. század viharai nem múltak el nyomtalanul. Jelentős volt a kivándorlás, a két világháború sok véráldozatot követelt.

A 19. században az egyik jómódú helyi földbirtokos nemes Csertán Sándor (1809–1864) táblabíró, ügyvéd, Zala vármegyei kormánybiztos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt, országgyűlési képviselő. Sógora nemes Glavina Lajos (1806–1885) Zala vármegye főispánja, ügyvéd, országgyűlési képviselő, gelsei földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" elnöke, a zalai Deák-párt elnöke; neje nemes Csertán Zsuzsanna (1807–1887).^[8] Csertán Sándor és Glavina Lajos unokaöccse Séllyey Elek zalai alispánné Csertán Rozália fia Séllyey László (1817–1886), a muraközi járás főszolgabírája, gelsei és lórántházai földbirtokos.^[9] Séllyey László lánya a hajadon Séllyey Terézia (1863–1937), földbirtokosnő, a lórántházai és gelsei Sellyey alapítványi gazdaságok létesítője.^[10]

A 20. század elején Gelsén lakott Sebestyén Géza (1874–1931), zalai törvényhatósági tag, földbirtokos, akinek Nuszer Irmától született fia dr. Sebestyén József (1911–1973), a keszthelyi járás szolgabírója,^[11] gelsei földbirtokos; Sebestyén József neje felsőpataki Bosnyák Mária (1921–1975). Sebestyén Géza és Nuszer Irma további gyermekei: Will Károly erdőmérnökné Sebestyén Mária, akinek a fia Hubert Géza Wells (1934–2022) hollywoodi magyar állatidomár, Sebestyén Klára, dr. nagy-óhaji Vizy András (1912–1979), szociális tanácsadó neje, valamint Sebestyén Pál (1918–1942), okleveles gazda, tüzér hadapród.

1925-ben az elemi népiskola négy tanítóval, négy tanteremben működött. Ebben az évben 28 iparost jegyeztek fel, emellett 80 lóerős gőzmalma, szódavízgyártó üzeme, három vegyes-, valamint két fa- és építőanyag kereskedése és egy borkereskedője volt. 1935-ben 486 gazdaságot számoltak össze. A községben volt posta, hitelszövetkezet, létezett Levente Egyesület, Polgári Lövész Egylet, Önkéntes Tűzoltó Egyesület és Iparoskör is. Helyben volt a körorvos és a körállatorvos székhelye is.

Sokan foglalkoztak földműveléssel, de mivel a lakosság átlagban öt holdon gazdálkodott, többen igyekeztek a vasúton, a postán, vagy Nagykanizsa gyáraiban, üzemeiben munkához jutni. A zsidóüldözések hatására a II. világháború után szinte teljesen eltűnt az iparos és kereskedő réteg.^[12]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Rácz József (MDF-Szabad…)^[13][14]
• 1994–1998: Rácz József (SZDSZ)^[15]
• 1998–2002: Rácz József (SZDSZ)^[16]
• 2002–2006: Rácz József (SZDSZ)^[17]
• 2006–2010: Rácz József (SZDSZ)^[18]
• 2010–2014: Szegedi Ferenc (független)^[19]
• 2014–2019: Szegedi Ferenc (független)^[20]
• 2019–2024: Rácz József (független)^[1]
• 2024– :

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,7%, cigány 0,72%, német 1,13%. A lakosok 70,7%-a római katolikusnak, 1,43% reformátusnak, 0,54% evangélikusnak, 4,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (22,56% nem nyilatkozott).^[21]

Nevezetességei

• Római katolikus templom

1774-86 között késő barokk stílusban emelték. A szentély kupolás mennyezetén lévő freskója Mária koronázását ábrázolja. 1806-ban festette ifjabb Dorfmeister István, a keresztelő kútnál Keresztelő Szent János freskója látható. A templom oltárképe védett. A templom sarkában első világháborús emlékmű, kertjében a második világháborúban elesett hősök tiszteletére szentelt emlékmű látható.

• II. világháborús emlékmű
• Termálfürdő.^[22]
• Turul-szobor^[23]

Híres szülöttei

• 1817-ben Gelsén született Séllyey László, a muraközi járás főszolgabírája, földbirtokos.
• 1833-ban Gelsén született bocsári Svastits Benő Zala vármegye főispánja, földbirtokos, zalavölgyi vasút alelnöke, 1848-as honvédhadnagy, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület"nek a tagja.
• 1875-ben Gelsén született Landler Jenő a munkásmozgalom egyik kiemelkedő alakja.^[24]
• 1877-ben Gelsén született Landler Ernő (halála – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) ügyvéd, pártmunkás, Landler Jenő öccse.
• 1911–ben Gelsén született dr. Sebestyén József, a keszthelyi járás szolgabírója, gelsei földbirtokos, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet munkatársa.
• 1950-ben Gelsén született Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze.

Jegyzetek

További információk

• Gelse honlapja
• Falvak.hu