Francia dzsessz

A francia dzsessz az 1920-as években vált népszerűvé. Nemzetközi sikeressége az 1930-as években ért a csúcsra, és azóta is ott van.

Történet

Az első világháborút követően számos amerikai emigráns telepedett le Párizsban. Franciaország nem szenvedett annyira a faji megkülönböztetéstől, mint az Amerikai Egyesült Államok, így a különböző kultúrákból származó zenei stílusok keveréke alakult ki. Eleinte Brazíliához hasonlóan a franciák is attól tartottak, hogy túlságosan nagy az amerikai befolyás, mielőtt a dzsesszt befogadták volna. Bár a franciáknál gyorsabbnak bizonyult az alkalmazkodás, és az 1930-as évekre már elfogadhatóvá vált a dzsessz. Az 1930-as és 1950-es évek között a biguine, – a francia karibi dzsessz egyik stílusa − népszerű volt a tánczenekarok körében.

Párizsban népszerűvé váltak a korai sztárok, mint Alexandre Stellio és Sam Castandet. Ennek egyik fontos eseménye a Quintette du Hot Club de France létrejötte 1934-ben. Ez az európai dzsessztörténet legjelentősebb együttesei közé tartozik.

Az 1940-es évek végétől a Le Caveau de la Huchette[1] a francia és amerikai dzsesszzenészek fontos helyszínévé vált. Sok amerikai zenész élt Franciaországban Sidney Bechettől Archie Sheppig. Ezek az amerikaiak hatással is voltak a francia dzsesszre, ugyanakkor a francia dzsessznek is megvoltak a maga inspirációi, például a franciaországi cigány dzsesszre is. A hegedű és bizonyos fokig a gitár hagyományosan népszerűbb lett a francia dzsesszben, mint az amerikaiban. Jean-Luc Ponty és Stéphane Grappelli a francia dzsessz történetének legelismertebb hegedűsei közé tartozik.

Francia dzsesszzenészek

  • Sophie Alour
  • Django Reinhardt
  • Franck Amsallem
  • Josephine Baker
  • Lionel Belmondo
  • Michel Benita
  • Airelle Besson
  • Claude Bolling
  • Laurent Coulondre
  • Benoit Delbecq
  • David El Malek
  • Laika Fatien
  • Richard Galliano
  • Jef Gilson
  • Stéphane Grappelli
  • Olivier Hutman
  • Christian Jacob
  • Michel Legrand
  • Didier Lockwood
  • Eddy Louiss
  • Jacques Loussier
  • Bernard Lubat
  • Ibrahim Maalouf
  • Pierre Michelot
  • Alain Mion
  • Francois Moutin
  • Leila Olivesi
  • Xavier Desandre Navarre
  • Vincent Peirani
  • Michel Petrucciani
  • Guillaume Perret
  • Jean-Michel Pilc
  • Jean-Luc Ponty
  • Michel Portal
  • Henri Renaud
  • Louis Sclavis
  • Martial Solal
  • Scott Tixier
  • Baptiste Trotignon
  • Erik Truffaz
  • René Urtreger
  • Maurice Vander
  • Christian Vander
  • Barney Wilen

Jegyzetek

  1. ↑ Dzsesszklub Párizsban

Források

  • https://fidelio.hu/jazz-world/a-francia-zene-ikonjai-14659.html

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a French jazz című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.