Fraknói Vilmos

Fraknói Vilmos
Született	1843. február 27.[1][2][3] Ürmény
Elhunyt	1924. november 20. (81 évesen)[1][2][3] Budapest[4]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	történész katolikus pap könyvtáros
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert[5]
Az Országos Széchényi Könyvtár őre (igazgatója)
Hivatali idő 1875 – 1879
Előd	Mátray Gábor
Utód	Majláth Béla
Fraknói Vilmos aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Fraknói Vilmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fraknói Vilmos, 1874-ig Frankl Vilmos (Ürmény, Nyitra vármegye, 1843. február 27. – Budapest, 1924. november 20.) történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.

Életpályája

Frankl Vilmos néven született Ürményben, ahol Frankl Sándor uradalmi orvos, eredetileg zsidó vallású édesapja ekkorra már kikeresztelkedett, ő pedig 1874-ben felvette a Fraknói nevet.^[6] Középiskoláit Nagyszombatban és az esztergomi bencés gimnáziumban végezte, teológiai és bölcsészeti tanulmányait Pesten végezte.

1864-től a filozófiai doktorátus megszerzése után előbb a nagyszombati gimnázium, majd 1865-től az esztergomi papnevelő intézet tanára volt. 1865. július 23-án pappá szentelték. 1870-ben az Akadémia levelező tagjává választották. 1871-től Pesten élt, 1875-től az Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának (ma Országos Széchényi Könyvtár) őre.

1879. május 22-étől 1889-ig az Akadémia főtitkári, majd 1892-ig másodelnöki tisztét töltötte be. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője volt. 1892-ben arbei címzetes püspök lett. Rómában magyar történeti intézetet (1892), majd magyar művészházat alapított.

A középkori, főleg a 15. és részben a 17. századi magyar történelemnek számos, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel, a tanulmányok hosszú sorában sok külföldi, főleg olaszországi levéltári anyag felhasználásával.

Szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia Értekezések a történettudomány köréből című kiadványsorozatot (1872–1878), az Akadémia évkönyveit, értesítőjét (1878–1889) és a Magyar Könyvszemlét 1876-tól 1879-ig. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja lett. Kiadta a Magyar Országgyűlési Emlékek I–X. kötetét (az utolsó kettőt Károlyi Árpáddal), a vatikáni magyar okmánytár (Monumenta Vaticana) I–IV. kötetét (1884–1899), Mátyás levelezését a római pápákkal (1891).

Művei

• A magyar nemzeti műveltség állásának vázlata. Pest: (kiadó nélkül). 1861.  
• A bécsi békekötés 1606-ban. Győr: Sauervein Géza. 1865.
• A magyar főpapok a trienti zsinaton. Esztergom: (kiadó nélkül). 1863.  
• Pázmány Péter és kora I–III. Pest: (kiadó nélkül). 1868.  
• A pesti magyar királyi egyetem katholikus jelleme. Pest: Eggenberger. 1868.  
• A magyar nemzet története. Pest: (kiadó nélkül). 1872.  
• Henckel János, Mária királyné udvari papja. Pest: (kiadó nélkül). 1872.  
• Réwai Ferencz nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása : 1538–1555. Pest: Eggenberger. 1873.  
• A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Budapest: Eggenberger. 1873.  
• Card. Pázmány Péter levelezése I, 1605–1625. Budapest: (kiadó nélkül). 1873.  
• Melanchtons Beziehungen zu Ungarn. Budapest: Franklin. 1874.  
• Oratores Pontificii in Regis Hungariae Curia 1524–1526. Budapest: (kiadó nélkül). 1875.  
• Zrednai Vitéz János nagyváradi püspök politikai beszédei és Aeneas Sylvius Piccolomini Vitéz Jánoshoz intézett levelei 1453–1457. Budapest: (kiadó nélkül). 1878.  
• Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest: Szent István Társulat. 1879.  
• Horváth Mihály emlékezete. Budapest: Ráth Mór. 1879.  
• A szekszárdi apátság története. Budapest: Franklin. 1879.  
• Martinovics és társainak összeesküvése. Budapest: (kiadó nélkül). 1880.  
• Tomori Pál élete és levelei. Budapest: Athenaeum. 1881.  
• Magyarország és a cambrayi liga 1509–1511. Budapest: Athenaeum. 1883.  
• Magyarország a mohácsi vész előtt: A pápai követek jelentései alapján. Budapest: Szent István Társulat. 1884.  
• Martinovics és társainak összeesküvése. Budapest: Ráth Mór. 1884.  
• Váradi Péter kalocsai érsek élete 1483–1511. Budapest: Athenaeum. 1884.  
• Pázmány Péter. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.  
• Két magyarországi egyházi író a XV=15. századból: Andreas Pannonius, Nicolaus de Mirabilibus. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.  
• XI. Incze pápa és Magyarország fölszabadítása a török uralom alól. Budapest: (kiadó nélkül). 1886.  
• Ungarn vor der Schlacht bei Mohács (1524–1526). Budapest: Lauffer. 1886.  
• Erdődi Bakócz Tamás élete. Budapest: Méhner. 1889.  
• Hunyadi Mátyás Király 1440–1490. Budapest: (kiadó nélkül). 1890.  
• Cesarini Julián bíbornok magyarországi pápai követ élete. Budapest: Hornyánszky. 1890.  
• Várad felszabadítása 1692-ben és XII. Incze pápa. Róma: Vatikáni Pápai Nyomda. 1892.  
• A magyar királyi kegyúri jog Szent Istvántól Mária Teréziáig : történeti tanulmány. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.  
• A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. Budapest: (kiadó nélkül). 1895.  
• A Hunyadiak és Jagellők kora. In A magyar nemzet története IV. Budapest: Athenaeum. 1896.  
• A veszprémi püspökség római oklevéltára. Budapest: Római Magyar Történeti Intézet. 1896.  
• Mátyás király magyar diplomatái. Budapest: Athenaeum. 1898.  
• Pecchinoli Angelo pápai legátus Mátyás udvaránál (1488–1490). Budapest: Athenaeum. 1898.  
• Werbőczy István. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.  
• Oklevéltár a magyar királyi kegyuri jog történetéhez. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.  
• Magyarország egyházi és diplomáciai összeköttetése a római Szentszékkel I–III. Budapest: (kiadó nélkül). 1900–1903.  
• La vie du Prélat Hongrois Dominique Kálmáncsehi. 1900.  
• Egy pápai követ Mátyás udvaránál : 1488–1490. Budapest: (kiadó nélkül). 1901.  
• Gróf Széchényi Ferencz : 1754–1820. Budapest: (kiadó nélkül). 1902.  
• Egy Jezsuita-diplomata hazánkban. Budapest: Stephaneum. 1902.  
• Papa Innocenzo XI (Odescalchi) e la Liberazione dell' Ungheria dal Giogo Ottomano. Firenze: (kiadó nélkül). 1903.  
• II. Rákóczy Ferenc vallásos élete és munkái. Budapest: Stephaneum. 1904.  
• A római történeti és művészeti intézetek ügyében. Budapest: (kiadó nélkül). 1905.  
• Mária, V. István leánya, nápolyi királyné 1271–1323. Budapest: Franklin. 1906.  
• Szilágyi Mihály. Mátyás király nagybátyja. Budapest: (kiadó nélkül). 1913.  
• Mátyás király és a Hohenzollernek diplomatiai érintkezése. Budapest: Franklin. 1914.  
• Egyháznagyok a magyar középkorból. Budapest: (kiadó nélkül). 1916.  
• Kritische Studien zur Geschichte des Dreibundes 1882–1915. Budapest: (kiadó nélkül). 1917.  
• Die Ungarische Regierung und die Entstehung des Weltkrieges : Auf Grund aktenmäßiger Forschung. Wien: Seidel. 1919.  
• Martinovics élete. Budapest: Athenaeum. 1921.  
• A magyar királyválasztások története. Budapest: Athenaeum. 1921.  
• A Habsburg-ház trónöröklési jogának megállapítása az 1687/8-ik évi országgyűlésen. Budapest: Athenaeum. 1922.  
• A bécsi Pázmány-Intézet megalapítása háromszázados évfordulója alkalmából. Budapest: Stephaneum. 1923.  
• Bibliotheca Corvina : La Biblioteca di Mattia Corvino Re d'Ungheria. Budapest: Szent István Akadémia. 1927.  
• Rómer Flóris–Ipolyi Arnold–Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás; vál., sajtó alá rend., bev. Rottler Ferenc; Gondolat, Bp., 1981 (Történetírók tára)
• Gróf Széchényi Ferenc, 1754–1820; utószó Soós István; Osiris, Bp., 2002 (Millenniumi magyar történelem. Életrajzok)
• Mátyás király levelei. Külügyi osztály, 1458–1490; a Fraknói Vilmos szerkesztette kötetek egyben közölt változata, sajtó alá rend., utószó Mayer Gyula; Nap, Bp., 2008 + DVD
• Pázmány Péter, 1570–1637; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2014 (Nemzeti könyvtár)
• Fraknói Vilmos (szerk.). Magyar országgyűlési emlékek: történeti bevezetésekkel. 1–12. kötet (magyar nyelven). Budapest: MTA (1874–1917). Hozzáférés ideje: 2015. október 29. 

További művei

• Művei a REAL-EOD-ban Fraknói Vilmos név alatt és Frankl Vilmos név alatt
• Művei a REAL-ban

Jegyzetek

Források

• Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Palatinus, Budapest, 2007, 22-26.
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 535. o.  
• 160 éve született Fraknói Vilmos
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.  Online elérés

További információk

• Fraknói Vilmos negyed-százados irodalmi munkássága. 1861–1885; Hornyánszky Ny., Bp., 1886
• Fraknói Vilmos irodalmi munkássága 1860–1910; Stephaneum Ny., Bp., 1910
• Tóth László: Fraknói Vilmos; szerzői, Bp., 1925
• Berzeviczy Albert: Fraknói Vilmos emlékezete; Akadémia, Bp., 1927 (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek)
• Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar Tudományos Akadémia
• Római Magyar Akadémia
• Fraknói Vilmos-díj
• Szentjobb