Erőss Pál

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2011 januárjából)

Ez a szócikk a jogászról, bíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Erős Pál (egyértelműsítő lap).

Erőss Pál (Kömörő, 1934. június 22. – 2021. május 23.) magyar ügyvéd, bíró, népszerű televíziós személyiség,^[2] a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett jogász.

Életpályája

Ősei református kisnemesek, lelkészek, tanítók. Nyolc évig volt a Debreceni Református Kollégium diákja. 1956-ban fejezte be jogi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen „summa cum laude” minősítéssel. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte. 1960-tól kerületi bírósági bíró, majd fővárosi bírósági tanácselnök, 1979-től legfelsőbb bírósági bíró. Ebben a minőségében vezette 1981-től az Igazságügyi Minisztérium Polgári Osztályát. Munkája mellett 1978-tól a Magyar Televízió Jogi esetek című műsorában 12 éven át állandó jogi szakértőként működött, ami óriási sikert és népszerűséget hozott számára. 1989-ben Kulcsár Kálmán miniszter és Sárközy Tamás államtitkár a munkájára nem tartott igényt.

Mint ügyvéd a rendszerváltás után néhány „spontán privatizált” nagyvállalat visszaszerzésével próbálkozott. A 2006-os őszi rendőri brutalitás áldozatainak a megsegítése érdekében kollégáival és ismert személyiségekkel közösen létrehozta a Ne Féljetek Alapítványt, amely több millió forintot osztott ki azoknak, akik maradandó sérülést szenvedtek.^[3] Munkájának elismeréseképpen SZOT-díjat, Munka Érdemrendet kapott, kétszer részesült az MTV nívódíjában, továbbá megkapta az Igazságügy kiváló dolgozója és a Magyar Találmányi Hivatal kiváló dolgozója kitüntetést.

2010. október 23-án a köztársasági elnök a jogszabályoknak a széles közvélemény számára szuggesztív, kiváló retorikai képességekkel és bölcsességgel történő megismertetése és közérthetővé tétele, valamint ügyvédi, bírói és közéleti tevékenysége, életútja elismeréseként részére a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta.^[4]

Családja

1956-ban feleségül vette Mádl Terézt, Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök testvérét, akitől két lánya született, Mónika (1959) és Eszter (1968), akik szintén jogászok. Öt unokája van, valamint hat dédunokája.^[5]

Egyik unokája Magyar Péter jogász, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter volt férje.

Jegyzetek