Editio Musica Budapest Zeneműkiadó

Editio Musica Budapest Zeneműkiadó
Típus	üzleti vállalkozás zeneműkiadó
Alapítva	1950. július 1.
Székhely	Budapest
Kiszolgált területek	világszerte
Forma	Korlátolt Felelősségű Társaság
Anyavállalata	Universal Music Publishing Editio Musica Budapest

Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven UMP Editio Musica Budapest, rövidítve: UMPEMB) valamint az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó (rövidebb néven Editio Musica Budapest, rövidítve EMBZ) magyar zeneműkiadók.^[1]

Létrejötte

Jogelődjét Zeneműkiadó néven 1950. július 1. napjával hozták létre.^[2]^[3]

Magyar Közlöny 1950. évi 82. sz., június 4., 317. o.

10.080–Z–2–5/1950.eln. C., Népművelési Minisztertől

Közlemény. A Népgazdasági Tanács az 1948. évi XXXVII. törvény,^[4] illetve a minisztertanács 299/1949 M. T. számú határozatával biztosított jogkörében Zeneműkiadó nv. alapítását határozta el.

A vállalat székhelye: Budapest.

Tárgya: Zeneművek, valamint a zene- és táncművészet és tudomány körébe tartozó szöveges művek kiadása (kiadói ügylet gyakorlása).

Tartama: Határozatlan idő.

A vállalat tekintetében a népművelési miniszter illetékes.

(328/17/1950. N. T. számú határozat.)

A nemzeti vállalati formát aztán az 1950. évi 32. tvr. módosította állami vállalatra,^[5] ezzel lett a hivatalos neve Zeneműkiadó Vállalat.

Története

Az intézményt az összes, korábban zeneműkiadással foglalkozó magyar cég államosításával alapították.^[6] Létrehozása része volt a zenei élet átfogó átszervezésnek.^[8] A jogelődei (mint a Rózsavölgyi, Rozsnyai, Bárd, Cserépfalvi, Magyar Kórus) által gondozott zeneművek, melynek a birtokába jutott, erős alapját képezték a következő évtizedek alatt kialakított értékes katalógusainak. Negyven évig állami vállalatként kezelte, gondozta, terjesztette a kotta- és könyvkiadványokat, ebből a helyzetéből adódott országos kultúrpolitikai szerepe és felelőssége is.^[9]

Később, a 60-as évek végétől, a piaci szemlélet térnyerésével és a kiadványok külföldi sikereire reflektálva az Editio Musica Budapest (EMB) nevet kezdte használni.^[10] Több mint 5000 művet adott ki, zeneműveket és zenei könyveket. Olyan kottakiadvány-sorozatai voltak, mint a kispartitúra-kiadványok, a Thesaurus Musicus és a Musica Rinata füzetei, pedagógiai sorozatok (mind az ismert oktatási célú művek, mind magyar szerzők erre a célra írt darabjai), hangszeres iskolák, szolfézs munkafüzetek, ifjúsági zenekari összeállítások. A kottákon kívül megjelentetett zenei könyvsorozatokat, népzenei monográfiákat, a Bibliotheca Musica tanulmányköteteit, zenei tárgyú regényeket, életrajzokat. ^[6]

A rendszerváltáshoz alapos átszervezéssel érkezett el a cég. A gyökeresen megváltozott feltételekhez alkalmazkodva egy több mint kétszáz embert foglalkoztató, állami kiadó- és nyomdaipari vállalatból magántulajdonú, önálló külkereskedelmi tevékenységet folytató, húszas létszámú társasággá alakult át.^[9]

A vállalatot 1994-ben privatizálták. Az olasz Ricordi kiadó vásárolta meg a többségi tulajdonrészt.^[9] Azonban még abban az évben a friss tulajdonost magát is felvásárolták, ezzel a Ricordi (és így az EMB is) a német Bertelsmann vállalatcsoport kezébe került. Az Editio Musica Budapest a Bertelsmann zenei részlegének (BMG) része lett. A BMG inkább popzenei kiadványokban, lemezforgalmazásban volt érdekelt, a komolyzenei kották világába ekkor lépett be. A márkanévhez továbbra sem nyúltak.^[9]

A vállalat életében a következő váltás 2006-ban következett be: a Bertelsmanntól megvette a BMG Music Publishing-et a Universal Music Group. Az EMB a Universal Music Publishing Group tagja lett, a kiadó neve ekkortól Universal Music Publishing Editio Musica Budapest (UMPEMB).^[10]

2017 végén a tulajdonos új vállalatot létrehozva osztotta el üzletágait. Az új vállalkozásként létrehozott Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft-hez került a pedagógiai katalógus, a kottaterjesztés és -értékesítés, az új cég kezeli a kizárólag kottaértékesítéshez (és pedagógiai kiadványokhoz) kapcsolódó jogokat, emellett terjeszti az anyavállalat és más kiadók kottakiadványait. Változatlanul tovább működik az anyavállalat, a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft., melynek körében maradt minden más üzletág, az át nem adott jogok kezelése, a 20. századi és kortárs zene kiadása és kölcsönzése (és a vállalati vagyon 95%-a).^[11] ^[12]

Igazgatói

A vállalat igazgatói:

Korvin László (1950-1955),
Tardos Béla (1955-1966),
Eősze László (1966-1967),
Sarlós László (1967-1986),
Homolya István (1986-2004),
Boronkay Antal (2005-2017),
Sigrai László (2017- ) Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
Szitha Tünde (2018- ) Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.

Jegyzetek

↑ Az EMB 67 éve
↑ A vállalat történetével foglalkozó összefoglalók egy 1950. július 1. keltezésű tvr.-re hivatkoznak. Ilyen datálású vagy tárgyú törvényerejű rendelet azonban nem létezett (1950 a jogalkotásban). A létesítő aktus népgazdasági tanácsi határozat volt.
↑ Magyar Közlöny – Zeneműkiadó nemzeti vállalat alapítása
↑ 1948. évi XXXVII. törvény a nemzeti vállalatról
↑ Boda
↑ ^a ^b Zenei Lexikon
↑ Szeverényi korabeli iratokból idéz; a levéltári jelzetet nem érzem szükségesnek megadni
↑ „(…) Fokozatosan kialakul az új demokratikus kulturális intézmények hálózata, így 1948-ban a Bartók Béla Szövetség, 1949-ben a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1950-ben a Zeneműkiadó Nemzeti Vállalat, melynek felállítását egyrészt azzal indokolták, hogy »a német zeneműkiadás elpusztult kliséinek pótlására, a klasszikus művek újra kiadására, valamint a Szovjetunió zenéjének népszerűsítésére és terjesztésére semmiféle központi szerv nem létezik«, másrészt »nagyon elburjánzott a zenei ízlést tönkretévő és politikailag is destruáló slágerzene«. ”^[7]
↑ ^a ^b ^c ^d Devich
↑ ^a ^b Az EMB 67 éve
↑ Közlemény a UMPEMB oldalán, 2017. szeptember 20.
↑ Céginfo.hu (Lekérdezés 2018. február 8.)

Források

↑ Rácz: Rácz Judit: Kottakiadás, promóció, digitális környezet: Boronkay Antal, Sigrai László és Szitha Tünde az EMB munkájáról. Muzsika, (2013. január) Hozzáférés: 2021. március 3.
↑ 50 Years: István Homolya: 50 Years of Editio Musica Budapest. (angolul) Hungarian Music Quarterly, 10–11. sz. (1999) A cikk másodközlése az EMB oldaláról archiválva.
↑ Az EMB 67 éve: Az Editio Musica Budapest 67 éve. www.emb.hu (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.) arch Az ismertető alapját Homolya István volt igazgató írása képezte, melyet az aktuális dátumhoz igazítva többször is közzétettek. A forráshivatkozás 2017-es frissítésre vonatkozik..
↑ Szeverényi: Szeverényi Erzsébet: Szórakoztató zenénk „Sztálini műszaka”. Zenetudomanyi Dolgozatok, (1988) 142–143. o. ISSN 0139-0732 Hozzáférés: 2018. február 5. [Közzét. az] MTA Zenetudományi Intézete, Budapest
↑ Devich: Devich Márton: Zenét vegyenek! Muzsika, XLVIII. évf. 7. sz. (2005. július) 3. o. Hozzáférés: 2018. február 5. Editio Musica
↑ Boda: Boda Boglárka: Az állami vállalatok vezetőivel kapcsolatos személyügyi tevékenység változása az államszocialista korszakban. Polgári Szemle, XI. évf. 4–6. sz. (2015. december) Hozzáférés: 2018. február 5.
↑ Magyar Közlöny: Arcanum ADT adatbázis: Közlemény: 10.080-Z-2-5/1950.eln.c. Népművelési Minisztertől. Magyar Közlöny, 82. sz. (1950. május 4.) [317]. o. Hozzáférés: 2018. február 1. Az adatbázisban alkalmazott jelzettel ellentétben a közlemény dátuma 1950. június 4
↑ Zenei Lexikon: Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon III. (O–Z). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965. (Pótlások, helyesbítések)