Donáth Ede

Donáth Ede

Született	1865. május 5. Besztercebánya
Elhunyt	1945. április 30. (79 évesen) Budapest^[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kramer Hanny (h. 1893–1908) Werner Szelma (h. 1909–1929) Wagner Róza (h. 1932–1945)
Szülei	Donáth Mór Schächter Rézi
Foglalkozása	zeneszerző karmester
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (17A-18-10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Donáth Ede témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Donáth Ede (Besztercebánya, 1865. május 5. – Budapest, 1945. április 30.) karmester, zeneszerző.

Élete

Családja a morvaországi zsidóságból ered. Donáth Móric (Móse Smúel, 1824–1909)^[2] rabbi és Schächter Terézia (Rézi) fia. Már tizenkét éves korában felfedezték zenei tehetségét, de apja a kereskedői pályára szánta. Tanulmányait a bécsi konzervatóriumban végezte. Előbb Pozsonyban orgonistaként működött és zongoraórákat adott. 1897-től Serly Lajos az Óbudai Kisfaludy Színházban alkalmazta karmesterként. 1910-től a városligeti Feld Színház karmestere lett. 1911-ben közel-keleti útra indult, ami alatt perzsa, héber és őskeresztény énekeket és dalokat gyűjtött. 1925-től haláláig a Dohány utcai zsinagóga karnagya volt. Több színpadi műhöz írt kísérőzenét. Legnagyobb sikere az Abraham Goldfaden művéből átdolgozott Szulamith című operettjével (1899) volt, amelyet közel ötszázszor adtak elő. A mű bibliai környezetben játszódó romantikus szerelmi történet, s ötvözi a hagyományos magyar népszínmű és operett jellegzetes hangzásvilágát héber motívumokkal. Az operett szövegét Kövessy Albert írta. Túlélte a náci üldözést a budapesti gettóban, és röviddel Magyarország felszabadulása után, 1945. április 30-án, öt nappal 80. születésnapja előtt halt meg.

Kéziratait az Országos Széchényi Könyvtár zenei osztálya őrzi.

Művei

Szulamith, operett.
Kossuth, szövegét írta: Pakots József. Bemutató: 1902. szeptember 18. Városligeti Színkör.
Bethlehemi pásztor, daljáték. Budapesti Színház, 1907.
Lányok a kaszárnyában, egyfelvonásos operett.
Podeszta, egyfelvonásos operett.
Londoni csibészek, egyfelvonásos operett.
Harb ul Iszlam (1915) című török induló, amely megírása után az akkori török hadvezetés hivatalos indulója lett.

Családja

Első hitvese Kramer Hanny (1872–1908) volt.^[3] Második felesége Werner Szelma (1871–1929) volt, akit 1909. április 15-én Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.^[4] Harmadik neje Wagner Róza (1879–1970) volt, akivel 1932. január 31-én a Józsefvárosban kötött házasságot.^[5]

Gyermekei

Donáth Adolf Jenő (Lundenburg, 1894. szept. 15. – ?) karmester. 1. felesége (1924–1929) Schimek Erzsébet, 2. felesége (1934–1938) Meczner Julianna volt.
Donáth Oszkár Albert (Budapest, 1898. nov. 12. – Budapest, 1958. szept. 26.) magánhivatalnok. 1. felesége (1921–1925) Szekeres Margit, 2. felesége (1932–1935) Blum Erzsébet, 3. felesége Pálmai Erzsébet volt.
Donáth Lujza (Budapest, 1900. okt. 20. – Budapest, 1901. április 22.).
Donáth Julianna (Budapest, 1901. nov. 1. – ?). Férje Sátori Lipót festő-és grafikusművész volt.
Donáth Rózsa (Budapest, 1904. okt. 14. – ?). 1. férje Klintsek Béla magánhivatalnok, 2. férje (1931–1939) Horvát Lajos magántisztviselő volt.
Donáth Hermina, később Mautner Mimi (1911–2013), a New York-i Első Magyar Önképző Kör alapító alelnöke és a Donáth Ede Alapítvány létrehozója.

Emlékezete

Legkisebb lánya, Mautner Mimi Donáth Ede Alapítványt hozott létre, amit 2000 óta tehetséges fiatal karmestereknek adnak át.

Jegyzetek

↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
↑ Donáth Mór halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1655/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a pöstyéni izraelita hitközség házassági akv. 6/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 474/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)
↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 107/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 24.)

Források

Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929.
Szulamith feltámadása (2001. szeptember 3.) Magyar Nemzet, 64. évfolyam, 205. szám