Csoma József

Csoma József
Született	1848. június 27. Rásony
Elhunyt	1917. március 1. (68 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	bernátfalvi Bernáth Margit
Foglalkozása	történész, heraldikus, genealógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tolcsvai és ragyolci Csoma József (Rásony, 1848. június 27. – Abaújdevecser, 1917. március 1.) történész, heraldikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1900).^[1]

Életútja

Régi református nemesi családból, háromszéki ősöktől származott. Szülei ragyolci Csoma Sámuel (1806–1866)^[2] és csáthi Gábriel Zsuszanna voltak.^[3] Pesten járt középiskolába, felsőfokú tanulmányait a sárospataki jogakadémián végezte 1865 és 1868 között. Életét – egy 1879-es núbiai utazásától eltekintve – abaújdevecseri birtokán töltötte gazdálkodással és tudományos tevékenységgel.

1900 májusában az Akadémia levelező tagjává, 1905-ben a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság másodelnökévé választották.

Munkássága

Az elsők között tanulmányozta a címeres sírköveket és a középkori címeres pecséteket. A teljes heraldikai szakirodalom ismeretében kezdte meg publikációs tevékenységét. Első szakcikkeit Csergheő Géza társszerzőségével tette közzé az Archaeologiai Értesítőben és a Turulban. Alapvető jelentőségű kézikönyve a Magyar nemzetségi címerek, amelyben tizenkilenc nemzetség címerét írta le részletesen, tizenegyet vázlatosan. Megállapította egyebek mellett az Abák, az Ákosok, a Becsegergely és a Hont-Pázmány nemzetség címerét. A magyar heraldika korszakaiban a heraldika művészetének fejlődéstörténetét adta. E művében a 16. századig tartó korszakra az élő, a későbbire a hanyatló heraldika fogalmát alkalmazta.

Heraldikai kutatásait genealógiai vizsgálatokkal egészítette ki. Jelentősek az Abaúj-Torna vármegyei nemesi családokról közzétett munkái.

Emlékezete

Fejérpataky László szerint a magyar heraldika megalapítói közül Csoma érte el a legszebb eredményeket „fejlesztés és igazi heraldikai érzék szempontjából”.^[5] Gárdonyi Albert tudományos felkészültségét és a magyar heraldika korszakairól írott műve „világos tárgyalási modorát” méltatta a segédtudományok magyarországi történetéről szóló értekezésében.^[6]

1993-ban az abaújdevecseri kastély homlokzatán emléktáblát helyeztek el tiszteletére.^[7]

2008. május 17–18-án Encsen nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Csoma születésének százhatvanadik évfordulója alkalmából.

Főbb művei

• 1890 Vajday György czímerlevele és a Hunt-Pázmán nemzetség czímere. Turul 8, 112-120.
• Őstörténelmi nyomok Abaúj megyében (Budapest, 1890)
• Alte Grabdenkmäler aus Ungarn (tsz. Csergheő Géza; Budapest, 1890)
• Az olasz renaissance a magyar heraldikában (Budapest, 1893)
• Der Adel von Ungarn sammt den Nebenländern der St. Stephans-Krone (tsz. Csergheő Géza; Nürnberg, 1894; reprint Neustadt an der Aisch, 1982)
• Zsigmond király címerlevelei (Budapest, 1896)
• Núbiában. Útirajzok 1879-ből (Kassa, 1897)
• Abaúj-Torna vármegye nemes családjai (Kassa, 1897; reprint Miskolc, 1992, Budapest, 2012) Online
• A nemzetségi czímerek tanulmánya (Budapest, 1900)
• Magyar nemzetségi címerek (Budapest, 1904)
• Abaúj- és Torna-vármegye történeti monográfiája (tsz. Kemény Lajos; Kassa, 1912)
• A magyar heraldika korszakai (Budapest, 1913; Máriabesnyő – Gödöllő, 2008)

Jegyzetek

Források

• Életrajza a Múlt-kor.hu honlapon
• Fejérpataky László: Csoma József emlékezete 1848–1917. Turul, 1918–1921. 1–3. o.
• Gárdonyi Albert: A történelmi segédtudományok története Magyarországon. In A magyar történettudomány kézikönyve. Budapest, 1987, Könyvértékesítő Vállalat. 231–268. o.
• A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. (A–H). Főszerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 2003, MTA Társadalomkutató Központ. 236. o.
• Vitek Gábor: A történelem segédtudományai az Európai Unióban „határok nélkül”. Abaújdevecser-Encs, 2008. május 17–18. Turul, 2008. 4. sz. 115–122. o.
• Kozák Péter: Csoma József, ragyolczi. Névpont.hu, 2013

Kapcsolódó szócikkek

Abaújdevecser