Contra Florentiam

Contra Florentiam
A déli saroktorony maradványai
Római település	Contra Florentiam
Mai település	Dunafalva
Épült	Valentinianus császár idején
Elhagyták	5. század eleje (Köveit építőanyagnak széthordták)
Állapota	A Duna alacsony vízállásánál a déli saroktorony maradványai felismerhetők.
Típusa	Cohors és Flotta
Katonai egység	classis Hystriae folyami hadosztály equites Dalmatae lovas nyilas csapat
Építőanyaga	Kő
Contra Florentiam Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
é. sz. 46° 05′ 15″, k. h. 18° 46′ 09″46.0875, 18.76916666666746.087500°N 18.769167°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 15″, k. h. 18° 46′ 09″46.0875, 18.76916666666746.087500°N 18.769167°E

Contra Florentiam római erőd a Duna bal partján. Az erődöt a Barbaricumon keresztül Daciába induló út védelmére hozták létre. A tábort elsősorban az őrjáratot biztosító lovas csapatok használták, de mint dunai kikötő is jelentős szerepe volt Dacia provincia létezése idején (i. sz. 106-271).

Feltárása

A római kori maradványokat 1885-ben írták le először. Majd a pannóniai limes felmérése során Wosinsky Mór mérte fel. Rajta kívül ásatásokat végzett itt Mócsy András, Domaszewsky Albert és Frölich Róbert. Cölöp alapokra épült mészhabarcssal készített kőfal biztosította a kikötőt.

Az előkerült pecsétes téglák és feliratos kövek alapján megállapították, hogy az erőd nem egyszerre, hanem folyamatosan, évszázadok alatt épült.

Az évszázadok során a Duna az erődöt vastag iszapréteggel fedte be. Így 1894-ben Wosinsky Mór meglepően jó állapotban találta. A 19. század elején végzett Duna-szabályozással a vízjárás erősen megváltozott, és az erőd nagy része ismét a felszínre került. A romokból bányászott köveket először 1800-ban a dunaszekcsői templom, majd 1927-ben a szigeti kultúrház építéséhez használták fel. Az erőd a délkeleti torony alapjait kivéve napjainkra teljesen megsemmisült.

Mócsy András 1958-ban végzett helyszíni vizsgálatai alapján megállapította, hogy Contra Florentiam azonos tervek alapján készülhetett, mint a Duna és a Rajna más bal parti erődítményei, melyek hadikikötőként szolgáltak.

Feltételezik, hogy az egykori erőd romjai képezték a mohácsi csatával kapcsolatban ismert Angyalok templomának a szentélyét. A szentélyt a néphagyomány szerint az angyalok repítették ide.

Források

• Visy, Zsolt. A római limes Magyarországon, 1., Corvina K. ISBN ISBN 963-13-2282-3 (1989) 
• CONTRA FLORENTIAM. Magyar Limes Szövetség. (Hozzáférés: 2012. április 22.)