Buddhadásza
| Phra Dharmakószácsárja (Nguam Indapannyó) "Buddhadásza Bhikkhu" | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Nguam Phanit (เงื่อม พานิช) |
| Cím | tudós szerzetes, író |
| Született | 1906. május 27. Phum Riang |
| Nemzetiség | thai |
| Elhunyt | 1993. május 25. (86 évesen) Chaiya |
| Munkássága | |
| Vallás | buddhista |
| Felekezet | thai erdei hagyomány |
 | |
| Phra Dharmakószácsárja (Nguam Indapannyó) "Buddhadásza Bhikkhu" aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Phra Dharmakószácsárja (Nguam Indapannyó) "Buddhadásza Bhikkhu" témájú médiaállományokat. | |
| Thai erdei hagyomány | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| bhikkhuk | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Dhammajuttika rend
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| szíladharák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Kapcsolódó szócikkek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A thai erdei hagyomány története | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon:Thai erdei hagyomány
|
Phra Dharmakoszácsárja (Nguam Indapannyó) (thai: พระธรรมโกศาจารย์ (เงื่อม อินฺทปญฺโญ); RTGS:Phra Thammakoszacsan (Ngueam Inthapanyo)), más néven Buddhadásza Bhikkhu, (Phum Riang, 1906. május 27. – Chaiya, 1993. május 25.)) thai buddhista szerzetes (bhikkhu), meditációs mester, aszkéta filozófus volt, a buddhista tanok és a thai népkultúra újítója. Személyes nézetei voltak a vallásról és a Dhammáról.[1]
Élete
Korai évek
Nguam Phanit (thai: เงื่อม พานิช; RTGS: Ngueam Phanit) néven látta meg a napvilágot 1906-ban egy Ban Phumriang nevű településen, Thaiföld déli részén. Apja, Sieng Phānit, második generációs kínai származású bolttulajdonos, anyja, Klaun, thai származású volt.[2]
Vallásos élete
Buddhadásza 1926-ban hagyta hátra a világi életet. Az akkori fiatal szerzetesekhez hasonlóan (srámana) ő is a thai fővárosba utazott, Bangkokba, de az ottani kolostortemplomokat (vat) koszosnak és zsúfoltnak találta, ráadásul, ami a legaggasztóbb volt, hogy a buddhista közösség korrupt volt, amely csak a tekintéllyel, hatalomszerzéssel és kényelemmel foglalkozott, és a buddhista ideálok teljesen a háttérbe szorultak."[3] Emiatt visszatért vidékre, ahol a szülőfaluja melletti erdőterületen 1932-ben megalapította a Szuan Mokkh[note 1] névre hallgató remetelakot.
Évekkel később Buddhadásza tanításai számtalan külföldit vonzott ebbe a remetelakba, akik spirituális keresőúton jártak. Neves tudósokkal és különböző valláshoz tartozó egyházi személyekkel folytatott dialógusokat. Ezek során a célja az volt, hogy bebizonyítsa, a nagy világvallások legvégső tanításai egymáshoz hasonlatosak. 1993-ban történt halála előtt létrehozott egy nemzetközi dharma remeteközpontot (International Dhamma Hermitage Center), a saját remetelakjával szemben, az országút túloldalán, hogy segítse a buddhizmus és más jógagyakorlatok iránt érdeklődő külföldi diákokat.[4] A Szuan Mokkh alapterületét kibővítették kb. 120 hektár erdőre.[5]
Buddhadásza szkeptikusan állt saját népszerűségéhez. A Szuan Mokkh-ba érkező turistaáradatról néha azt gondolta, hogy csak azért állnak meg a buszokkal, mert az embereknek pisiliük kell."[6]
Tanításai és magyarázatai
Buddhadásza az egyszerű, ősi gyakorlatokra törekedett, azért hogy a Buddha tanításainak lényegére koncentráljon: "tégy jót, kerüld a rosszat, és tisztítsd meg a tudatot." Kerülte a szokásos rítusokat és a sziámi egyház belpolitikai intrikáit. Rendkívüli képessége volt, hogy az összetett filozófiai és vallási ideákat elmagyarázza anyanyelvén. Legfőbb tanításának az alapja az ánápánaszati, a légzés figyelésére épülő meditációs módszer, amely a tudatos jelentlét megalapozásának a gyakorlata. Ezen kívül mélyen beleásta magát a korai páli szövegekbe, amelyeknek olykor radikális értelmezést formált.
Az újraszületésről alkotott nézetei
Buddhadásza elutasította az újraszületés és a karma tanainak hagyományos értelmezését, mert úgy gondolta, hogy azok nem összeegyeztetethetők a súnjata (üresség) tanával, továbbá úgy tartotta, hogy ezek nem visznek előrébb a dukkha (szenvedés) megszüntetéséhez vezető úton.[7]
John Powers az ázsiai tudományok amerikai professzora szerint Buddhadásza racionalista értelmezése szerint az egész újraszületés elképzelése teljesen bolond.[8] Buddhadásza szerint a Buddha tanításaiban az éntelenség (anattā) tagadja, hogy legyen bármilyen folytatódó entitás vagy lélek.[8] Buddhadásza szerint az újraszületésnek semmi köze a buddhizmushoz. A buddhista gyakorlás célja a nibbana (nirvána) elérése, amely Buddhadásza szerint csupán egy állapot a szenvedésen túl, amely túlmutat a hétköznapi boldogságon.[8]
Buddhadásza magyarázata szerint a paticcsa-szamupádda az érzékszervek tárgyakkal történő kapcsolódásából kialakuló én és az enyém születése, és az így keletkezik a védana ("érzés"), a tanha ("szomj") és az upádána (ragaszkodás). Az önző ragaszkodás az én és az enyém fogalmáról való lemondással szűnik meg, és így érhető el a nirvána és a tényleges üresség.[7] Ezt a függő keletkezés meggátlásával lehet elérni, az érzékszervi kontaktus pillanatában.[7]
Buddhadásza nézeteit heves kritikák érték[9] és számos orthodox théraváda buddhista szerzetes utasította el nézeteit. Például, Bhikkhu Bodhi szerint Buddhadásza megközelítése, melyben elveti az újraszületést, gyakorlatilag teljesen lebutítja a Dhammát... ugyanis az újraszületés a Dhamma etikai elméletének lényegi tartópillére, amely a rossz elkerülésére, illetve a jó gyakorlására ösztönöz.[8]
A vallásról alkotott nézetei
Vallási tanulmányainak elejétől fogva Buddhadásza összehasonlította a különböző vallásokat, és a buddhista tanításokat igyekezett értelmezni más vallások szemszögéből nézve is, például taoizmus, hinduizmus, konfucianizmus, dzsainizmus és természettudományok.[10] Ezzel a módszerrel kialakított egy vallásos világnézetet, amely szerint az összes nagy világvallás ugyanolyan. Annak ellenére, hogy más nevük van, a végső céljuk ugyanaz.[1]
A No Religion (1993, Nincs vallás) című művében Buddhadásza híres megfogalmazása így hangzik:
„...azok, akik a Dhamma legmagasabb értelméig eljutottak értik, hogy a vallásnak nevezett dolog nem is létezik egyáltalán. Nincs buddhizmus, nincs kereszténység, nincs iszlám. Hogyan lehetnének ugyanolyanok, vagy különbözőek, mikor nem is léteznek? (...) Ezért a "Nincs vallás!" kifejezés valójában a Dhamma legmagasabb szintű kifejezése.[1]”
Hatása
Buddhadásza buddhista hagyományok értelmezése sokakra volt hatással, olyanokra, mint Pridi Banomyong, a sziámi forradalom vezére, illetve a thai társadalmi aktivisták és művészek egy csoportjára a 20. században.[11]
Donald K. Swearer amerikai vallástudós Buddhadászát a kora indiai filozófushoz, Nágárdzsunához,[12] és az 5. századi Buddhagószához hasonlította, akik árnyékot vetettek a théraváda buddhizmus délkelet-ázsiai fejlődésére.[13] Swearer szerint Buddhadásza több szempontból is teljes ellentétben áll Buddhagószával. Buddhadásza művei eltérnek például a Buddhagósza által írt Viszuddhimagga akadémikus és befolyásos téziseitől.[13] Buddhadásza nagy hatással volt a thai buddhizmus erdei hagyományára).[13]
Egyes tudósok szerint, mint például Peter Jackson és Daniel Lynch, Buddhadászára nagy hatással voltak a zen buddhizmus tanai.[14][15] Buddhadásza a zen tanításait alkalmasnak találta arra, hogy a théraváda utat találjon a modern humanizmus felé, és úgy tartotta, hogy ez Japán erős gazdaságának az alapja.[15]
Angolra lefordított művei
Buddhadásza művei egy teljes szobát kitöltenek a Thaiföld Nemzeti Könyvtárában. A legismertebb angol nyelvre lefordított művei a következők:
- The A,B,Cs of Buddhism. 1982.
- Handbook for Mankind Buddhadásza legismertebb könyve.
- Heart-wood from the Bo Tree. Susan Usom Foundation, 1985.
- History of Indian influence on Southeast Asia#Other influences[16]
- Keys to Natural Truth. ford. R. Bucknell és Santikaro. N.d. Első kiadás 1988.
- Me and Mine: Selected Essays of Bhikkhu Buddhadasa (előnézet). Thēpwisutthimēthī, Buddhadasa, Swearer. SUNY Press, 1989.
- Mindfulness With Breathing. ford. Santikaro. Második kiadás. The Dhamma Study & Practice Group. 1989.
- No Religion. ford. Punno, Első elektronikus kiadás: September 1996.
- Paticcasamuppada: Practical Dependent Origination. The Dhamma Study & Practice Group, 2002.
- Teaching Dhamma with Pictures Published by Sathirakoses-Nagaparadi Foundation & Ministry of Education, Thailand On the occasion of the Centenary Celebration of the Birth of the Ven. Buddhadasa Bhikku (1906. május 27 - 2006. május 27.).
- Fear. Buddhadāsa Indapañño Archives, 2020.
- Seeing with the Eye of Dhamma: The Comprehensive Teaching of Buddhadasa Bhikkhu. ford. Santikaro és D. Bhikkhu, szerk. Santikaro, Shambhala Publications, 2022.
Bódhi Levél Kiadványok (BPS - Bodhi Leaf Publications)
- Emancipation From The World (BL73)
- Extinction without Remainder (BL33)
Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ a b c Buddhadasa, No Religion Archiválva 2013. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben., ford. Punno, 1996.
- ↑ Suchira Payulpitack, Buddhadasa's Movement: An Analysis of Its Origins, Development, and Social Impact, a Doctorate dissertation, faculty of Sociology, Universität Bielefeld, 1992: 72-3.
- ↑ Payulpitack, 1992: 123.
- ↑ Ajahn Buddhadasa. suanmokkh.org . (Hozzáférés: 2017. július 6.)
- ↑ Selin, Helaine. Nature Across Cultures: Views of Nature and the Environment in Non-Western Cultures. Springer Science & Business Media, 360. o. (2013). ISBN 978-94-017-0149-5
- ↑ Bhikkhu, Buddhadasa. Foreword, Heartwood of the Bodhi Tree. Wisdom Publication, ix. o. (1994. május 28.). ISBN 0-86171-035-5
- ↑ a b c Buddhadasa 1985a.
- ↑ a b c d John Powers.szerk.: Steven M. Emmanuel: Buddhist Philosophy: A Comparative Approach. Wiley, 221–237. o. (2017). ISBN 978-1-119-06825-9
- ↑ Steve Odin (2011), Reviewed Work: Buddhadāsa: Theravada Buddhism and Modernist Reform in Thailand by Peter A. Jackson, Philosophy East and West, University of Hawai'i Press, Vol. 61, No. 1, pp. 221-231
- ↑ Payulpitack, 1992: 97.
- ↑ Daniel Lynch. Rising China and Asian Democratization: Socialization to "Global Culture" in the Political Transformations of Thailand, China, and Taiwan. Stanford University Press, 37–38. o. (2006). ISBN 0-8047-5394-6
- ↑ D.K. Swearer, Dhammic Socialism. Bangkok: Thai Inter-Religious Commission for Development, 1986: 14. Cited in Payulpitack, 1992: 103, n. 2.
- ↑ a b c Me and Mine: Selected Essays of Bhikkhu Buddhadasa. State University of New York Press, 2–3. o. (1991). ISBN 978-1-4384-2166-7
- ↑ Peter A. Jackson. Buddhadasa: A Buddhist Thinker for the Modern World. Siam Society, 222–229. o. (1988). ISBN 978-974-8298-18-4
- ↑ a b Daniel Lynch. Rising China and Asian Democratization: Socialization to "Global Culture" in the Political Transformations of Thailand, China, and Taiwan. Stanford University Press, 38–39. o. (2006). ISBN 978-0-8047-7947-0
- ↑ Historical Ties India and Thailand
Források
- Buddhadasa (1985a), "The essential points of the Buddhist teachings", Heart-wood from the Bo tree
További hivatkozások
- Buddhadasa, Bhikku; Pramoj, M.R. Kukrit (2003). "How we should understand the dhamma", Chulalangkorn Journal of Buddhist Studies 2 (1), 139-157
- Ito, Tomomi (2012). Modern Thai Buddhism and Buddhadasa Bhikkhu: A Social History, Singapore: NUS Press. ISBN 9789971695729
- Jackson, Peter Anthony (1986). Buddhadasa and doctrinal modernisation in contemporary Thai Buddhism: a social and philosophical analysis, Tézis, Ausztrál Nemzeti Egyetem
- Preecha Changkhwanyuen (2003). "Dhammic Socialism Political Thought of Buddhadasa Bhikku", Chulalangkorn Journal of Buddhist Studies 2 (1), page 118
- Puntarigvivat, Tavivat (2003). "Buddhadasa Bhikkhu and Dhammic Socialism", The Chulalongkorn Journal of Buddhist Studies 2 (2), 189-207
Külső hivatkozások
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Buddhadásza témában.
- Helyek
- Wat Suan Mokkh. Buddhadásza elvonulási hely
- Életrajz
- Ajahn Buddhadasa. nalanda.org.br/
- Biography of Buddhadhasa. YouTube. Háromrészes videó.
- Buddhadasa, encyclopedia.com
- Művei és tanításai
- Kategória:Buddhadasa Bhikkhu. Buddhadásza online műveinek egy listája. dharmaweb.org
- Buddhadasa Indapanno archívumok Archiválva 2023. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Egyéb
- Santikaro beszédei Buddhadászáról Négyrészes hangfelvétel angolul
