Borsodivánka

Borsodivánka
A község Keresztelő Szent János nevére szentelt római katolikus templom
Borsodivánka címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	község
Polgármester	Bogdán József (független)[1]
Irányítószám	3462
Körzethívószám	49
Népesség
Teljes népesség	629 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	45,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 42′ 04″, k. h. 20° 39′ 26″47.701188888889, 20.6571547.701189°N 20.657150°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 04″, k. h. 20° 39′ 26″47.701188888889, 20.6571547.701189°N 20.657150°E
Borsodivánka Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Borsodivánka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodivánka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Borsodivánka község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Fekvése

A vármegye déli széle közelében helyezkedik el, Mezőkövesdtől és Tiszafüredtől egyaránt 15-15, a megyeszékhely Miskolctól mintegy 60 kilométerre délre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Szentistván, kelet felől Négyes, dél felől Poroszló, északnyugat felől pedig Egerlövő. A környező települések közül Egerlövő és Négyes 4-4, Poroszló 7 kilométerre fekszik, Szentistvánnal viszont nincs közvetlen közúti kapcsolata.

Megközelítése

Nyugat-keleti irányban a 3302-es út halad rajta végig, amelybe a központban torkollik bele a Poroszlótól idáig vezető 3301-es út.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal Poroszló vasútállomása kínálja, a központtól néhány kilométerre délre.

Története

A terület már a honfoglalás idején is lakott volt, a község határában földvár nyomaira bukkantak. A község régi neve Iván volt. Első írásos említése a Váradi regestrumban történik, Louan néven. Birtokosa a Sártivánvecse nemzetség volt, majd a 13. század végétől a Rátold nemzetségé lett. A település a török időkben sem halt ki; a fosztogató csapatok elől a közeli Tisza szigeteire menekült a lakosság.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdaságból él. Teljes foglalkoztatottság van, a tucatnyi közmunkást is beleértve.

Jó hetven fő tanulóval, kis létszámú osztályokban 1970 óta általános iskola működik itt.

A településen orvosi-, fogorvosi rendelő, posta, ABC-áruház működik.

Nevének eredete

A település régi neve Iván volt. A Sártivánvecse nemzetség birtoka volt. A név ennek a nemzetségnek a nevéből származik.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Csató Flórián (független)^[3]
• 1994–1998: Csató Flórián (független)^[4]
• 1998–2002: Csató Flórián (független)^[5]
• 2002–2006: Körösi László (független)^[6]
• 2006–2010: Bogdán József (független)^[7]
• 2010–2014: Bogdán József (Fidesz-KDNP)^[8]
• 2014–2019: Bogdán József (Fidesz-KDNP)^[9]
• 2019–2024: Bogdán József (független)^[1]
• 2024– :

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.^[6]

Népesség

A település népességének változása:

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.^[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,4% románnak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,8%, református 9%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 22% (27,1% nem válaszolt).^[11]

2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,3% volt római katolikus, 3,8% református, 1,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 6,8% felekezeten kívüli (69,4% nem válaszolt).^[12]

Nevezetességei

• Kastélypark
• Római katolikus temploma, Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelve
• Hősi emlékmű
• Nagyhalom elpusztult földvár, rézkori ásatással

Itt született

• 1846. szeptember 13-án zsombolyai és janovai gróf Csekonics Endre, a magyarországi Vöröskereszt Egyesület elnöke, politikus

Források

• A hely című riportműsor, Farkas Erika, Kossuth Rádió, 2019. január 9.

Jegyzetek

További információk

• Gyalogló