Bihar megye

Nem tévesztendő össze a következővel: Bihar vármegye.

Bihar megye (Bihor)
Bihar megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Partium
Megyeszékhely	Nagyvárad
Jelzés	BH
Terület	7544 km²
Körzethívószám	(+40) 359
Népesség
Népesség	551 297 fő (2021. dec. 1.)[1][2]
Népsűrűség	78,7 fő/km²
Térkép
Szatmár megye CJ AB Arad megye Szilágy megye Békés vármegye Hajdú- Bihar vármegye Érmellék NAGYVÁRAD Nagyszalonta Margitta Belényes Vaskohsziklás Vaskoh Diófás Székelyhíd Érmihályfalva Élesd Berettyó Sebes-Körös Fekete-Körös Réz-hg. Király-erdő Bihar-hg. Vlegyásza-hg. Béli-hg. E79 E60 E671
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar megye témájú médiaállományokat.

Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található. Északon Szatmár megye, keleten Szilágy, Kolozs, illetve Fehér megye, délen Arad megye határolja, nyugatról Magyarországgal szomszédos. Székhelye a mintegy 200 ezer lakosú Nagyvárad.

Földrajz

A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdő (Munții Pădurea Craiului), Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).

Története

Trianonig a Magyar Királyság része. Előzménye a Magyar Királysággal majdnem egyidős Bihar vármegye, melynek területe 1918-ban 10 657 km² volt és 17 járásra oszlott. A vármegye nagyobb része, 7874 km² Romániához került. A két világháború között a megye északi részét Szilágyhoz, a Királyhágó mögötti két falut Körösfeketetó, Királyhágó Kolozshoz csatolták. 1940-1944 között a megye északi és nyugati része (Nagyvárad, Nagyszalonta, a Sebes-Körös és a Berettyó völgye) "visszatért" Magyarországhoz, a maradék romániai Bihar megye székhelye Belényes lett. 1952-1968 között a megye Kőrös (Crișana) tartomány törzsterületét képezte. 1968-tól nagyjából visszaállt az 1952-es állapot, csak az egykori Béli járás területét csatolták el Arad megyéhez.

Demográfiai adatok

A 2002-es népszámlálási adatok alapján Bihar megyének 600 223 lakosa van (79,56 személy négyzetkilométerenként).

A 2011-es adatok szerint a megye lakosságának 67,0% (366 245) román, 25,3% (138 213) magyar, 6,3% (34 640) cigány.^[3]

Nemzetiségi adatok táblázatban

Nemzetiségi eloszlás (2002)
Összesen	Román	Magyar	Roma (cigány)	Szlovák	Német	Zsidó	Ukrán	Görög	Orosz	Bolgár	Szerb	Lengyel	Török	Cseh	Örmény	Horvát
600223	404537	155554	30237	7361	1137	242	174	71	63	31	31	21	15	14	11	3
100%	67.40%	25.91%	5.00%	1.22%	0.19%

Vallási adatok táblázatban

Vallási eloszlás (2002)
Összesen	Ortodox	Református	Római katolikus	Szombatos	Baptista	Görögkatolikus	Adventista	Ateista	Zsidó	Muzulmán	Protestáns összesen
600223	357996	107817	55555	34460	22366	14086	1858	1155	210	175	166501
100%	59,6%	18,0%	9,3%	5,7%	3,7%	2,3%	0,3%	0,2%			27,7%

Magyar nemzetiségűek aránya városonként

• Nagyvárad: 44 892 fő (24,5%)
• Belényes: 704 fő (7%)
• Margitta: 6675 fő (44,1%)
• Nagyszalonta: 9903 fő (58,1%)
• Érmihályfalva: 7851 fő (81%)
• Székelyhíd: 8612 fő (77,4%)
• Élesd: 1543 fő (16%)
• Diófás: 74 fő (3,4%)
• Vaskohsziklás: 177 fő (2,8%)
• Vaskoh: 13 fő (0,5%)

Közigazgatási beosztása

A megyében 2007. július 1-jén négy municípium – Nagyvárad, Belényes, Margitta és Nagyszalonta –, hat további város – Diófás, Élesd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Vaskoh és Vaskohsziklás – és 90 község van, melyekhez összesen 457 település tartozik.^[4]

Gazdaság

Bihar megye egyike a leggazdagabb romániai megyéknek. Az egy főre eső GDP magasan fölötte van a nemzeti átlagnak. Az utóbbi időben több külföldi cég vetette meg a lábát a megyében, így az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi aránnyal büszkélkedhet Romániában és Európában a maga 2,4%-ával. 2003-ban a lakosság 25,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 2005-ben 20%-ra csökkent.

A fontosabb iparágak Bihar megyében: textilipar, élelmiszeripar, gépalkatrész-gyártás, kohászat, szén- és bauxitkitermelés, valamint Berettyószéplakon nyersolajat is szivattyúznak.

Turizmus

Bővebben: Bihar megye turizmusa

Bihar megye egyik fő turisztikai vonzereje az Erdélyi-szigethegység, ahova a turisták nagy része üdülni (túrázni, barlangászni, télisportokat űzni, vadászni, halászni), egészségügyi kezelésre vagy kulturális céllal jön. A Körösrév–Barátka régióban, a Fekete- és a Köves-Körös környékén jelentős még a látogatottság (Vársonkolyos, Pádis, Csodavár). Biharfüredet és a Vertop-hágót a termálvizű és ásványvízforrások miatt keresik fel a legtöbben. Félixfürdő és Püspökfürdő a természetes gyógyhatásáról híres gyógykezelő központ. A Galbena völgye meredek sziklafalai vízesésekkel tarkított hasadékok és barlangszájak otthona. A faluturizmussal elsősorban a Belényesi-medencében, a Sebes-Körös és a Jád völgyében foglalkoznak. A Bársza-katlan közelében található Eszkimó-jegesbarlangot természeti ritkaságnak nyilvánították. A Király-erdő hegység ugyancsak jelentős turisztikai vonzáskörzete a megyének. Királyhágó és Körösrév a Sebes-Körös szurdokaiba nyújt betekintést. A Szelek barlangja, mely az ország leghosszabb, 46 km-es barlangja, a Zichy-barlang, melyet 1903-ban fedeztek fel, a Nagymagyar-barlang, a Mézgedi-cseppkőbarlang ideális helyek az érdeklődőknek. Az alföldi táj egyhangúságát a növényzet gazdagsága díszíti, és a tájba illeszkedő vizek (Körösök, Berettyó) varázslatossá teszik a környezet szépségét. Nagyváradtól délre a legismertebb horgászhely Cséffa. Bihar megye északi részén, az Érmelléken, a legfontosabb vonzáselemek a tavak, természeti rezervátumok, híres borospincék és a gazdag vadállomány.

A megye neves szülöttei

• Pázmány Péter (1570–1637) nagyváradi születésű bíboros, esztergomi érsek, államférfi, tudós.
• Szigligeti Ede (Szathmáry József) (1814–1878) Nagyvárad szülötte, drámaíró, színész, rendező.
• Nagysándor József (1804–1849) nagyváradi születésű szabadságharcos, vértanú.
• Dr. Neumann Ernő (1917-2004) magyarcsékei születésű rabbi, későbbi temesvári neológ főrabbi, teológus, bölcsész, Temesvár díszpolgára, Scheiber Sándor-díjas, a Román Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett egyházi és közéleti személyiség.
• Szacsvay Imre (1818–1849) Sályiban született, országos képviselő, a Képviselőház jegyzője, a Függetlenségi Okirat aláírása miatt halálra ítélték.
• Kazinczy Ferenc (1759–1831) Érsemjénben született író, nyelvújító, műfordító.
• Fényes Elek (1807–1876) csokalyi születésű, a magyar statisztika megteremtője.
• Szentjóbi Szabó László (1767–1795) ottományi születésű, korának képgazdag és nagy formakészségű lírikusa.
• Szentmihályiné Szabó Mária (1888–1982) ottományi születésű író, számos regény szerzője.
• Diószegi Kis István (1635–1698) református püspök, Bihardiószegen született.
• Arany János (1817–1882) Nagyszalonta híres szülötte, költő.
• Zilahy Lajos (1891–1974) Nagyszalontán született író és hírlapíró.
• Sinka István (1897–1969) nagyszalontai születésű költő, író.
• Zelk Zoltán (1906–1981) érmihályfalvai Baumgarten-díjas József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő, prózaíró.

Kapcsolódó szócikkek

• Bihar vármegye

Jegyzetek

További információk

• Bihar megye településeinek elhelyezkedése és közigazgatási térképe
• Oradea & Bihor
• Az Erdélyi-szigethegység virtuális kapuja
• Bihar megye képeskönyve